A kullancsok elleni védekezés első síkja az agyhártya- és agyvelőgyulladás elleni védőoltás, a második a területvédelem: a többi között kerülni kell a vadak által látogatott helyeket, megszüntetni a ház melletti bozótosokat, farakásokat, gyakran nyírni a gyepet, a talpazatot pedig megerősíteni a kerítésnél – részletezte Kapiller Zoltán, a szövetség elnöke. Lényeges a zárt öltözet, a könnyen ellenőrizhető ruházat, például fehér póló, valamint a kullancs-és szúnyog ellenes készítmények használata is – tette hozzá.

Az agyvelő- és agyhártyagyulladás vírusa nem csak csípéssel, hanem belégzéssel és emésztőtraktuson át bejutva is képes megfertőzni az áldozatot. A nyers tej ivásakor is fertőződhet az ember a kullancs által a kérődzőbe juttatott kórokozótól, de a fertőzött kullancs, illetve ürüléke lenyelésével is bekövetkezhet a fertőződés, elsősorban kisgyerek, vagy kutya esetében.

A kullancsok betelepedésének egyik oka, hogy a vérrel szívott nőstény néhány hét alatt több ezer petét rak le: egyetlen ilyen nőstény elég ahhoz, hogy a kert vagy a park benépesüljön. A kullancspopuláció a globális felmelegedés és a talaj menti fagyok gyérülése miatt sem csökken. A déli órákban általában kevesebb kullancs van, s a kánikulát sem kedvelik.

A szakszerű eltávolítás az erre a célra kifejlesztett kullancs-eltávolító kanállal történik. A kiszedett állatot érdemes egy műanyag üvegbe elzárni, majd szakemberhez elvinni, aki megállapítja, fertőzött állatról volt-e szó. Már kapható egyébként kullancs-teszt is, amellyel könnyedén ki lehet mutatni a fertőzöttséget.

Mindenképpen oltassuk be a gyerekeket – hangsúlyozta Buday-Gyarmati Andrea gyermekorvos. Az alapoltás 3 darabból áll össze, 3-5 évenként pedig emlékeztető injekciót szükséges adni. Az első oltást érdemes karácsony környékén beadatni a gyereknek, a másodikat 3-5 hónap múlva, így a harmadik éppen a tavasz eleji, nyár eleji időszakra esik majd. Gyorsított eljárásban is beadathatja a szülő gyerekének a védőoltást, akkor az első és a második között csak két hét telik el.