Pamela Sparks Stein és munkatársai 2007-ben 144 idős ember bevonásával azt kezdte el vizsgálni, hogy a szájüregi betegségek kockázati tényezői lehetnek-e a szellemi teljesítőképesség időskori hanyatlásának. A vizsgálat elején 75-98 éves résztvevők memóriáját, gondolkodását évente tízszer tesztelték – a legrosszabb szellemi teljesítményt a legfogatlanabb idős emberek csoportja nyújtotta.

A kutatók egy másik vizsgálatban hasonló korú résztvevőket vettek részt. Az emlékezet vizsgálatához a résztvevőknek tíz szót kellett megjegyezniük és öt perc múlva visszamondaniuk. A három egymást követő évben megismételt tesztek statisztikai értékelése azt mutatta, hogy 75 éves korban a még legalább tíz saját foggal rendelkező emberek átlagosan 5,5 szóra emlékeztek, míg azok, akiknek kilencnél kevesebb foga volt, csupán hármat tudtak visszamondani. A teljesen fogatlanok a fölolvasott szavakból csak egy-kettőre tudtak visszaemlékezni.

Ebben az összefüggésben a tanultságnak is volt szerepe. A vizsgálat résztvevői közül csupán tizennégynek nem volt főiskolai végzettsége. Ebből a csoportból 86 százaléknak volt kilencnél kevesebb foga, a tanultabbakhoz képest, ahol ez az arány csak 30 százaléknak bizonyult.

Nigel Carter, az Angol Fogászati Alapítvány vezetője hangsúlyozta: „a szívbetegségek, a szélütés, cukorbaj, tüdőbetegségek, a koraszülés és a kis súlyú csecsemők világra jötte mind összefüggésben van a rossz szájüregi állapottal. Az új vizsgálat azt mutatja, hogy az ápolatlan fogazat további egészségügyi területnek is jól kimutatható kockázati tényezője”.