Az emberi agy nagy...
Egy átlagos felnőtt agya 1,3-1,4 kilogrammot nyom. Koponyánk 80 százalékát teszi ki. Az idegi szöveteket vér és gerincvelői folyadék tölti ki – ez a sok folyadék együtt mintegy 1,7 litert tesz ki. Egyes idegsebészek az élő agy szerkezetét a fogkréméhez hasonlították, de talán Katrina Firlik idegsebész adta a legjobb leírást agyunkról: „Az agy nem folyik szét, mint a fogkrém, állaga sokkal inkább hasonlít a nyers tofura.”

...mégis egyre kisebb
Az 5000 évvel ezelőtt élt emberek agy még a miénknél is nagyobb volt. „Az emberi agy az utóbbi évezredekben 150 köbcentimétert zsugorodott. Ez közel 10 százalékos csökkenést jelent” – nyilatkozta John Hawks paleoantropológus. A tudósok nem tudják, miért csökken agyunk térfogata, de valószínű, hogy szervezetünk csak alkalmazkodik a civilizációs jellegzetességekhez és ezért zsugorodik. Mivel agyunk méretének nincs köze az intelligenciához, így nincs bizonyíték arra, hogy az ősember okosabb lett volna, mint a mai ember.

Valóságos erőmű
A modern agy egy energiavámpír. Bár a szerv csak súlyunk 2 százalékát teszi ki, a vér oxigéntartalmának 20 százalékát, és glükóztartalmának 25 százalékát emészti fel.

A barázdák okossá tesznek Mi teszi intelligenssé az embert? Lehetséges, hogy az agyunkon található barázdák. Az agykéreg körülbelül 100 milliárd idegsejtnek, azaz neuronnak ad otthont. Agyunk barázdált jellege lehetővé teszi, hogy több információt tároljon, és több feladatot hajtson végre, mint az állatok egyszerűbb agya.

Legtöbb sejtje idegsejt
A neuronok, vagy idegsejtek az agyi sejtjeink 10 százalékát teszik ki. A maradék 90 százalék úgy nevezett gliasejt, aminek szerepe a mai napig sem tisztázott teljesen. Korábban azt hitték, ezeknek a sejteknek nincs más szerepük, minthogy összetartsák az idegsejteket, de egy 2005-ben megjelent kutatási anyag szerint ezek a sejtek a felelősek bizonyos immunvédelem kialakításáért, valamint a szinapszisok növekedéséért és működéséért is.

Kirekeszt és véd
Az agy vérrendszerében található vér-agy gát csak nagyon kevés molekulát enged az idegrendszer belső magjába, az agyba. Az agyat tápláló kapillárisok rengeteg védősejtet tartalmaznak, amelyek kívül tartják a nagyobb molekulákat. A gátban található speciális fehérjék szállítják a tápanyagokat az agyunkba, és csak ezek jutnak át a vér-agy gáton. Bár a vér-agy gát megvédi agyunkat, sajnos az életmentő gyógyszerek nagy részét sem engedi átjutni. A tudósok a nanotechnológiában látják a megoldást, a nanorészecskék ugyanis könnyedén át tudnak hatolni a gáton, és el tudják pusztítani az agyban található daganatos sejteket.

Csőként kezdi életét
Az agy kialakulása már a terhesség legelején megkezdődik. Három héttel a fogantatás után az idegi lemeznek nevezett embrionális sejtek összeolvadnak és egy úgy nevezett idegi csövet alkotnak. Ez lesz később a központi idegrendszer. Később kialakulnak a gliasejtek és a neuronok, majd megindul az agy barázdálódása.

A szeszélyes tinédzseragy
Elkeseredett szülők, nyugalom, a kamaszkori viselkedés részben az agyi fejlődés szeszélyeinek köszönhető. Az agy szürkeállománya a kamaszkort megelőzően fejlődik ki teljesen, és a tinédzserkor alatt nyeri el végső formáját a döntéshozásért és ítélőképességért felelős elülső lebeny. Az agy végső formáját körülbelül 20 éves korára éri el, ezért addig még reménykedhetnek a szülők.

Örökké változik
Korábban azt hittük, a felnőttkor elérésével agyunk elveszti azt a képességét, hogy új idegi kötődéseket hozzon létre, ez azonban nem igaz. Egy 2007-ben agyvérzést szenvedett páciens példája megmutatta, hogy az agy képes adaptálódni a sérült idegekhez, és képes új idegi kötödéseket létrehozni még felnőttkorban is.

A nők nem a Vénuszról jöttek
A populáris nézet szerint a nők és a férfiak agya eltérően működik. Annyi valóban igaz, hogy a férfi és női hormonok másként hatnak az agyi fejlődésre, és az is, hogy a két nem tagjai eltérően reagálnak a fájdalomra és a stresszre. De ennek ellenére a férfi és női agy és agyi kapacitás teljesen megegyezik.