Aimee Hunter és munkatársai korábban már rávilágítottak arra, hogy a depresszió kezelését szolgáló ún. szerotonin-visszavételt gátló szerek (SSRI) alkalmazása során a betegek 8-14%-ánál alakulnak ki ilyenfajta gondolatok. Azonban eddig meggyőző bizonyítékok nem álltak rendelkezésre arról, hogy valóban az antidepresszáns SSRI-e a bűnös.

A Los Angeles-i Egyetem kutatói ezúttal 72 depresszióban szenvedő beteget vizsgáltak, akik az SSRI kétféle típusát, vagy placebót kezdtek el szedni. Kkvantitatív elektroencefalográf (QEEG ) segítségével 48 órával az antidepresszáns kezelés megkezdését követően a kutatók a agy specifikus régióinak aktivitásváltozásait mutatták ki – ezek a területek köthetőek öngyilkossággal foglalkozó gondolatokhoz.

A depresszió standard mérési eszközének számító Hamilton Depressziós Skála szerint az egyik fajta gyógyszert szedők 13,5%-ának rosszabbodott az állapota; náluk a QEEG egyes kiugrások csökkenését mutatta ki, főként az agy középső, és jobboldali homloklebenyében – ezek a struktúrák határozzák meg az érzelmeket.

A placebót kapó betegek 22,9%-ánál alakultak ki öngyilkos gondolatok, de esetükben a QEEG nem mutatott ki ilyen specifikus eltérést, azaz az agyi eltérések magyarázhatók az antidepresszánsok hatásával.

Az eredmények alapján a jövőben rutinszerűen a klinikai gyakorlatban is rutinszerűvé válhat a depresszióval kezelt betegek esetében az öngyilkos gondolatok azonosítása.