Az ember szervezetén belül és bőrén is mikroorganizmusok milliárdjai élnek. Tanulmányok bizonyították, hogy ezek közössége egyedien jellemzi az egyes embereket. Noah Fierer, a University of Colorado munkatársa és kutatótársai önkéntesek számítógépének billentyűzetéről és egeréről vettek mintát a rajtuk található DNS-nyomokból.

A kutatóknak minden egyes esetben sikerült igazolniuk, hogy az eszközökön talált DNS-mintázat a tulajdonos kezén található nyomokkal esett a leginkább egybe, nem pedig másokéval. A szakemberek szerint egy átlagember általában 150 baktériumfaj egyedeit hordja a kezén, és bármely két ember között csupán 13 százalékos átfedés van a kézen élő baktériumfajok között.

Az eszközökről begyűjtött baktériumokat két hétre kitették a szabadba is, hogy lássák, vajon lebomlanak-e. Kiderült, hogy nem. „Ez a megállapítás valódi meglepetés volt számunkra” – mondta Fierer. Ezek szerint az egyedi bakteriális genetikai nyomok ellenálltak a mindennapi hőmérséklet-ingadozásnak, páratartalomnak és napsugárzásnak is.

A technika 70-80 százalékos pontosságú – jelentette Fierer csoportja az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben közzétett tanulmányban –, és ugyan kutatásuk még kezdeti szakaszában jár, ám a szakemberek úgy vélik, az új technika igen jól használható eleme lesz a bűnügyi helyszínelők munkájának.

Egy másik, folyamatban lévő nagyobb programban az emberi „mikrobiomot” térképezik fel kutatók, azaz az összes mikroorganizmus genomját, melyek a bőrön, orrban, hajon, fülben és az emésztőrendszerben együtt élnek az emberrel. Ezek hasznos baktériumok, melyek védik a bőrt, segítik az emésztést és az anyagcserét, és betegséget okozó társaikkal ellentétben a szokásos tisztálkodás nem távolítja el őket. „A tenyér felületén lévő baktériumközösségek kézmosás után pár órán belül helyreállnak” – írják a kutatók.