„Nem arról van szó, hogy a placebo vagy semleges anyagok segítenének – mondta Linda Blair pszichológus, a Brit Pszichológusok Szövetségének szóvivője. A betegek szerbe vetett hite segít.” Az, hogy a placebo segít a betegnek abban, hogy jobban érezze magát, nem új felfedezés, azzal viszont eddig keveset foglalkoztak, hogy a placebo okoz-e bármilyen fizikai változást a szervezetben.

A Lancet című orvosi folyóirat a témáról szóló áttekintő cikkének szerzői olyan tanulmányokat idéztek, ahol Parkinson-kóros betegeknek adtak hatóanyag nélküli tablettákat. A placebo hatására dopamin (egy ingerületátvivő anyag, amely például a jó közérzetért felelős) szabadult fel az agyukban, és az agyműködésben más kimutatható változások is történtek.

„Ha azt hisszük, hogy olyan gyógyszert kapunk, ami segít, az agy úgy válaszol, mintha megkönnyebbülne – mondta Walter Brown, a Brown és Tufts Egyetem pszichiáter professzora. Azt azonban nem tudjuk, hogy annak gondolata, hogy jobban vagyunk, valóban valamilyen agyi történésre vezethető-e vissza.”

Mivel egyre több a bizonyíték arra, hogy a placebo hatásos, néhány orvos igyekszik kideríteni, hogyan lehetne hatásukból hasznot kovácsolni anélkül, hogy etikátlanul járnának el. Blair elmondta, hogy ha teljesen őszinték akarnak lenni a beteggel, és elmondják neki, hogy álkezelést kap, azzal elveszne a hitük a gyógyszer hatásában, így pedig kútba fulladna minden lehetséges előny. Brown azonban ezzel nem ért egyet. Bizonyos betegek esetén, például akik enyhe depresszióban vagy szorongásban szenvednek, a placebo ugyanúgy működhet, mint más terápiák. Elmondása szerint még az orvosok is elismerik, hogy az ilyen betegeknek placebót szoktak adni, de hatásos lehet, „valóban működhet.”

Azt is érdemes azonban figyelembe venni, hogy a placebohatás nem mindenkinél működik. Egy korábbi kutatás szerint [0] ennek részben genetikai okai lehetnek.