A cigaretta égésekor nikotin kerül a levegőbe, ami aztán megtapad a falakon, bútorokon, textíliákon, és akár hónapokig is jelen van. A nikotin a levegőben lévő nitrogén-vegyületekkel, nitritekkel úgynevezett nikotinspecifikus nitrozaminokat (TSNA-k) képez, amelyek rákkeltő hatásúak – közölték az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS)a kaliforniai Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium kutatói.

„A TSNA-k a legszélesebb körben ható és leghatékonyabb karcinogének között vannak, amelyeket az elégetlen dohány és a dohányfüst tartalmaz” – magyarázta Hugo Destaillats, a tanulmány egyik szerzője.

Ezekkel a vegyületekkel a legvalószínűbben úgy találkozunk, hogy belélegezzük vagy a bőrünk érintkezik a tárgyakkal, szövetekkel – ez a fajta, harmadlagos dohányzás különösen veszélyes lehet a csecsemőkre és kisgyerekekre.

A szoba kiszellőztetése nem szünteti meg a szennyeződést, ahogy a kinti dohányzás sem, mert a ruháján is beviszi a dohányos a maradványokat. „A kültéri dohányzás jobb, mint a benti, ám a nikotin maradványai a dohányos bőréhez és ruházatához tapadnak” – mondta el Lara Gundel, a tanulmány társszerzője.

A kutatók laboratóriumi vizsgálatokat végeztek a cigarettafüsttel, valamint megvizsgáltak egy erős dohányos által vezetett 45 éves kisteherautót. A TSNA-vegyületek igen gyorsan létrejöttek, ha nitritek, salétromossav volt jelen: legnagyobb mértékben a teherautó vezetőfülkéjében, de a szobákban is, ahol dohányfüst lebegett a levegőben.