A kutatók hét gén hatását vizsgálták több mint 38 ezer izlandinál. Ötféle, betegséggel összefüggő génről azt állapították meg a szakemberek, hogy csak akkor fejti ki ártó hatását, ha az apától származik, sőt még védő hatása is lehet, ha az anyai ágról érkezik.

A szigetország lakóinak genetikai öröksége egyedülálló abból a szempontból, hogy a vikingek mintegy ezer évvel ezelőtti érkezése óta keveset változott a keveredés hiánya miatt. „Azért tehettük meg ezt a felfedezést, mert abban a különleges helyzetben vagyunk, hogy meg tudjuk különböztetni, mi öröklődött az anyától, és mi az apától” – tudatta közleményében Kari Stefansson, a Decode egyik vezető tisztségviselője.

A kettes típusú, felnőttkori cukorbetegséggel újonnan összefüggésbe hozott génváltozat például 30 százalékkal növelte a betegség kialakulásának kockázatát, ha az apától öröklődött, ám 10 százalékkal csökkentette, ha az anyától. A diabétesz kifejlődéséhez hozzájáruló további géneknél is kimutattak hasonló, bár kisebb mértékű eltérést attól függően, hogy az anyától vagy az apától származott a kópia.

Találtak egy gént, amely kissé emelte a mellrák kockázatát, ha az apától jött, ám nem volt hatása vagy enyhén védő jellege mutatkozott, ha az anyától öröklődött. Szintén veszélyesebbnek bizonyult a bazálsejtes karcinómával, egy lassan kifejlődő bőrrákkal kapcsolatba hozható gén, ha az apától származott.

Egy prosztatarákkal, valamint egy koszorúér-betegséggel kapcsolatba hozott génnél nem találtak viszont különbséget a kutatók az anyai és az apai ágas öröklődésben.

Az ember minden génből két kópiát örököl, egyet az anyától, egyet az apától. A genetikus imprintingnek nevezett folyamat során dől el, hogy melyik génváltozat aktiválódik, lép működésbe. Az imprintingről úgy tudták, hogy alapvetően a kifejlődés és növekedés közben aktiválja a géneket.