A szójából készült ételek-italok akkor lettek igen népszerűek és váltak tudományos kutatások tárgyává, amikor nyilvánosságra került, hogy azokban az országokban – főleg Japánban és Kínában –, ahol a szója alapvető élelmiszer, ritkább a rosszindulatú daganatok több formája, mint Európában.

A szójatej táplálkozási szempontból nagyon hasonlít a tehéntejhez: fehérjetartalmuk mennyiségileg hasonló, bár összetételük különbözik. Kedvező tulajdonsága, hogy azok számára is biztonságos, akik tehéntej-allergiában szenvednek. A szójában lévő izoflavonok pedig biológiailag kedvező hatású molekulák.

Korábban több tanulmány azt jelezte, hogy a szója fogyasztása csökkenti a koszorúér-betegség szempontjából veszélyes vérzsírok szintjét. Ennek alapján ajánlották a szójatartalmú diétát a szívinfarktus megelőzésére is.

Néhány éve egy átfogó vizsgálat adatai igazolták, hogy a szója „rossz” (LDL) koleszterinszintet csökkentő hatása igen szerény, legfeljebb 3 százalék. Kristen M. Beavers és munkacsoportja most változó kor utáni nők esetében azt vizsgálta, hogyan változik az érelmeszesedésre jellemző egyes anyagok előfordulása a vérben a nagy mennyiségű szójatej fogyasztásának hatására a csökkentett zsírtartalmú tehéntej hatásához képest.

A 31 önként jelentkező nő egy hónapig igen pontosan, az előírásnak megfelelően étkezett. Ennek ellenére a szójatej mérhetően nem csökkentette a vizsgált gyulladásjelzők és stresszanyagok szintjét.

Az eredmények hasonlóak azokhoz, melyek alapján az Amerikai Szív Szövetség szakbizottsága néhány éve már hangsúlyozta, hogy a szójából készült élelmiszerek fogyasztása telítetlen zsírtartalmuk, a bennük lévő rostok, vitaminok és nyomelemek miatt a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése végett ajánlott, de ilyen táplálékkiegészítők, tabletták szedése nem javasolt.