Az Innsbrucki Egyetem munkatársai Michael Joannidis vezetésével 30 orvos kollégájuk egészségi állapotát követték nyomon 24 órás szolgálat során. A vizsgált orvosok valamennyien egészségesek voltak, többségük férfi, átlagos életkoruk 35,5 év. A sürgősségi ügyelet az európai rendszernek megfelelően a nyolc órás munkanap után kezdődött, és másnap reggelig tartott.

Az orvosok szívműködését a vizsgált napon folyamatosan EKG-műszer követte, és vérnyomásukat is rendszeresen mérte az automata. A nap kezdetén és végén is részletes laboratóriumi vizsgálat történt.

Az EKG igazolta, hogy az ügyelet alatt éjjel és nappal egyaránt gyakrabban volt az orvosok szívműködése szabálytalan. A vérnyomás is megemelkedett és az egész ügyeleti időben magasabb volt, mint a szokásos munkanapon. A laboratóriumi vizsgálatok egyes stresszhormonok, és gyulladásra utaló anyagok emelkedett szintjét bizonyították. Utóbbiak az érelmeszesedés folyamatának, ezzel együtt pedig a szívinfarktus fokozott kockázatának jelzői.

Mindezek azt bizonyítják, hogy az egész napos, nagy pszichés feszültséggel járó, ugyanakkor fizikailag is megterhelő orvosi ügyelet mérhetően fokozott terhelést jelent az orvos szervezete számára.