A világ számos klinikáján magspintomográf segítséggel mérték meg önkéntesek agyát, majd hasonlították össze testsúlyukkal. Az eredmények mindenütt ugyanúgy alakultak: minél többet nyom valaki, annál könnyebb az agya.

A túlsúlyosak agyának bizonyos kulcsterületei a karcsúbb egyénekéhez képest négy százalékkal kisebbnek bizonyultak, a kórosan elhízottak esetében pedig kétszer ekkora volt a méretcsökkenés – írta a Der Spiegel című német lap internetes kiadása.

Különösen a tervezésért felelős homloklebeny érintett, de a halántéklebeny, azon belül pedig a hippokampusz is zsugorodtak. Az agy mérete a korral csökken, ez normális; ám a folyamat sokkal korábban és gyorsabban bekövetkezik a testesebbeknél. A túlsúlyos egyének agya nyolc évvel, a kórosan elhízottaké tizenhat évvel nézett ki öregebbnek, mint a normál testsúlyúaké.

A felfedezés biológiai magyarázattal szolgál arra a jelenségre, amely már a pszichológusoknak is feltűnt: a túlsúlyosak, különösen koruk előrehaladtával, észrevehetően rosszabbul teljesítenek az emlékezetet és gondolkodást próbára tevő feladatokban, mint átlagos testsúlyú kortársaik.

A túlsúly azonban nem csak a szellemi teljesítőképességet csökkenti, hanem nyilván fogékonyabbá is teszi az agyat a betegségek iránt. Az idegszövet eltűnésével együtt ugyanis a kognitív tartalékok is fogynak. Ezáltal sokkal inkább nő annak a kockázata, hogy valaki az Alzheimer-kór vagy más agybetegség áldozatává váljon.

Az okokat még homály fedi. Az is lehetséges, hogy előbb csökken az agyméret, és csak ezután alakul ki a túlsúly – például, ha épp az evésért és az anyagcseréért felelős területek vesznek el először. Több érv szól azonban a fordított sorrend mellett. Erre utalnak a túlsúlyosak szervezetében lejátszódó biokémiai folyamatok is. Hajlamosak a magas vérnyomásra és vércukorszintre, amelyek károsítják az ereket, és ezért romlik az agy vérellátása. Az is elképzelhető, hogy idegsejteket közvetlenül károsító anyagok keletkeznek az érintetteknél.

A jó hír, hogy a túlsúly káros hatásait ki lehet védeni, mégpedig aktív mozgással. Aki mozog, agyát olyan fehérjékkel látja el, amelyek védik az idegszövetet, a hippokampuszban pedig még új idegsejteket is létrehoznak. Tehát kevéske rendszeres mozgás testalkattól függetlenül megelőzi, hogy agyunk idő előtt elbomoljon.