Juleen Zierath, a kutatás vezetője, a Karolinska Intézet munkatársa szerint lehetséges, hogy a megváltozott sejtek annyira eltelnek el nem égetett zsírral, hogy „cukorbetegek” lesznek, és nem képesek többé fogadni az inzulin jeleit, amely rendesen a cukor felvételét eredményezné a véráramból.

A kutatók azt figyelték meg, hogy a DNS maga változatlan marad, kivéve a metilációnak nevezett biokémiai folyamatot, amelynek révén egy gén használaton kívül helyezhető. Már a kutatás megkezdése előtt is ismertek voltak ilyesféle DNS-változások 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő páciensek izomsejtjeiben, most azonban egészséges izomsejtek esetében is elő tudták idézni ugyanazokat az elváltozásokat úgy, hogy ezeket egy, a táplálékban előforduló zsírsavval, palmitinsavval táplálták.

„A palmitinsav lényegében kikapcsolja a gént” – idézi a New Scientist magazin Zierath szavait, aki hozzátette, úgy véli, hogy ez a hatás a laboratóriumi kísérlet során annyira számottevőnek mutatkozott, hogy a zsíros ételek fogyasztása is minden bizonnyal kiváltja ugyanezt.

Komoly áttörésnek számít már önmagában az is, hogy most első ízben bebizonyították, hogy az étrend képes tartósan megváltoztatni a géneket. A kutatók következő lépésben azt szeretnék kideríteni, hogy a különböző étrendi sajátosságok miképpen befolyásolják az energia-háztartásban részt vevő géneket, és ennek révén talán rájönnek, hogyan is alakul ki a 2-es típusú cukorbetegség.