A csütörtöktől szombatig tartó kongresszuson előadás hangzik el a világszerte tapasztalható elhízási járvány gazdasági okairól, és foglalkoznak az elhízás vírusos eredetével is: az adenovírus-36 és 37 kórokozók nagyobb tápanyagbevitel nélkül is megváltoztatják a zsírsejtek anyagcseréjét, így hízást okoznak. Vizsgálatok folynak olyan vakcinák kifejlesztésére, melyekkel megelőzhető lenne a kórkép kialakulása.

A kongresszus új információi közül Halmy László kiemelte, hogy a túlsúly és az elhízás korábbi, testtömegindex (BMI) szerinti meghatározása helyett szakemberek szerint a testzsír arányát érdemes mérni. Szó esett arról is, hogy az adatok szerint változatlanul probléma a vészesen elhízottak műtéti kezelésének alacsony száma; a kezelést igénylő betegségek közül pedig egyre gyakoribb a szívelégtelenség, miután a páciensek sikeresen túlélik a szívrohamot vagy az erek lerakódásából eredő más betegségeket.

A kongresszuson beszámolnak egy nagyszabású programról, melyben magyar kutatók vizsgálják az elhízás következtében a szervezetben lezajló biológiai változásokat. Pázmány Tamás, az OBEKON elnevezésű genomikai program vezetője elmondta, hogy 1500 – kórosan elhízott és normál testsúlyú – ember részvételével eddig több millió adatot gyűjtöttek össze. A teljes genomikai (valamennyi génre kiterjedő) vizsgálat elvégezése mellett nagy számú fehérjét elemeztek az elhízás mechanizmusának megértése és egy későbbi hatásos, elhízás elleni szer kidolgozásának érdekében.

Különösen fontos kérdés a gyerekkori elhízás, felmérések alapján a magyar gyerekek egyharmada elhízott vagy kövér – mondta el Czinner Antal. A szakemberek kiemelték azt is, hogy bár közel ötezer étrend-kiegészítő van forgalomban Magyarországon, túlnyomó többségük hatékonyságát nem támasztják alá tudományos adatok. Halmy hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az elhízottak D-vitaminnal és kálciummal való ellátottsága bizonyítottan fontos.