A fertőző légúti betegségek ellen kórházi körülmények között a rendszeres, vagyis a napi tízszeri kézmosás, valamint a maszk, a kesztyű és a sebészköpeny együttes használata biztosítja a legnagyobb védelmet, de ezek külön-külön való viselése is hatékony. Az egyszerű higiéniai intézkedések betartásával, különösen a kisgyermek esetében, pedig az otthonokban is útját lehet állni a fertőzés terjedésének.

A megállapítások egy összegző tanulmány során születtek, melyben a légúti betegségeket okozó mikrobák terjedésének megakadályozásával foglalkozó mintegy 59 tanulmányt nézett át Tom Jefferson, a Cochrane Collaboration nevű nemzetközi nonprofit szervezet professzora.

A vizsgált tanulmányok mind azt vizsgálták, hogy hányan fertőződtek meg az egyes egyes megelőző intézkedések (a különböző védőoltásokat és vírusölő gyógyszereket kivéve) bevezetése után, majd ezeket az adatokat vetették össze, a „védekezés nélküli” időszakokban tapasztalt megbetegedések számával.

A tanulmány szerzői felhívják a figyelmet arra, hogy „a fiatalabb gyerekek kevesebb figyelmet fordítanak a higiéniára, és mivel sokkal tovább él bennük a fertőzés, illetve sokkal többet érintkeznek másokkal, így egyfajta hordozóként viselkednek a háztartásban”.

„A különböző vakcinák elsősorban az olyan személyek esetében a leghatékonyabbak, akiknek a legkevésbé van rá szükségük, ezek pedig az egészséges felnőttek. A vírusölők károsak is lehetnek és a hatékonyságuk nagyban függ a bennük lévő hatóanyagoktól. A fizikai megelőzés azonban hatékony, biztonságos, rugalmas, univerzálisan alkalmazható és viszonylag olcsó is” – világít rá a tanulmány.

A korábbi írások közül csupán kettő érvel a valószínűleg fertőzött személyek elkülönítése mellett.