A Marylandi Egyetem kutatói az emberi influenzára fogékony vadászgörényeket fertőztek meg a H1N1 idén áprilisban, a járvány kitörésekor izolált kórokozóival, illetve a szezonális influenza két fő vírustörzsével. Mindegyik vírustörzs megbetegítette az állatokat, ám csupán a H1N1 terjedt egyik egyedről a másikra.

Ez arra enged következtetni, hogy az új vírus dominál majd a „közönséges” influenza-kórokozók felett. Némely állatnál, amelyet szezonális és pandémiás (világjárványt okozó) vírussal fertőztek meg, légúti és emésztőszervi tünetek egyaránt kialakultak.

„A H1N1 pandémiás vírusnak egyértelmű biológiai előnye van a szezonális influenzát okozó két fő vírustörzzsel szemben, ráadásul teljesen alkalmazkodott az emberhez” – nyilatkozta közleményben Daniel Perez, a Marylandi Egyetem kutatója. Mint kifejtette, egyáltalán nem lepi meg, hogy a H1N1 jóval ragályosabb, már csak azért is, mert új, vagyis nem alakulhatott a szervezetben ki immunitás ellene.

A kutatások arra is fényt derítettek, hogy az új vírus jóval mélyebben ágyazódik be a vadászgörények légzőszerveibe, beleértve a tüdőket, míg a szezonális influenzatörzsek az orrjáratokban maradnak. Ugyanezt támasztják alá az embereken történő megfigyelések is.

„Ezek csupán előzetes vizsgálatok, ám az új vírus lényegesen magasabb fertőzőképessége figyelmeztet a veszélyekre” – mutatott rá Daniel Perez. A tudósok a továbbiakban azt kívánják vizsgálni, hogy a betegségnek ez a kombinált megjelenési formája okolható e némely halálesetért.