A fájdalom a daganatos betegségek leggyakoribb tünete, és a diagnosztikai eljárások, illetve a daganatellenes kezelések is kiválthatják, azonban szükségszerűségét egy betegnek sem kell elfogadnia. A fájdalom megszüntetése mindenkinek elemi joga, és a jelenleg elérhető szerekkel ez a rákbetegek legtöbbjénél el is érhető, de legalábbis a fájdalom mértéke elviselhető szinten tartható.

A fájdalom megítélése mindenkinél egyéni, objektív módszerekkel nem mérhető, ezért fontos, hogy a beteg ne törődjön bele és ne értékelje alul a fájdalmát, továbbá az is, hogy jelezze orvosának, ha a fájdalomcsillapítás hatása nem kielégítő számára. A fájdalom nagyban rontja a beteg életminőségét, nehezebbé teszi a betegség elviselését, és depressziós tüneteket, szorongást is okozhat, ami pedig ismét fokozhatja a fájdalomérzetet – ezért ezek enyhítése is fontos.

Gyakori félelem, hogy a fájdalomcsillapító szerek hozzászokást, függőséget okozhatnak, vagy alkalmazásuk mellékhatásokkal járhat. Valójában ezek jól kezelhető, kordában tartható problémát jelentenek csak.