A montreali McGill Egyetem kutatói azt próbálták kideríteni, hogy pontosan mi is játszódik le azoknak a gyerekeknek a testében és a fejében, akik csak az anyjukkal élnek. Gabriella Gobbi és csapata a kifinomult családi életet élő kaliforniai egereket vizsgálták meg ehhez. E faj az emberhez hasonlóan monogám, és mindkét szülő gondoskodik az utódokról.

A kísérlet egyszerű volt: három nappal a kicsik születése után a hímeket eltávolították a családból. Az anya a kölykök 30-40 napos koráig maradhatott velük. Az idő elteltével megvizsgálták a kisegerek agyának azt a részét, amelyik a szociális viselkedésért és a személyiségért felelős: a prefrontális kortexet.

Biokémiai eltérések az apátlanoknál

A kutatók meglepődve tapasztalták, hogy az apátlan egerek agysejtjei csak tompán reagáltak az oxitocin nevű kötődési hormonra, továbbá az olyan hírvivő anyagokra, mint a dopamin, szerotonin és az emlékezet számára fontos NMDA (N-metil-D-aszparaginsav) vegyületre. Viselkedésük is feltűnő volt: nemigen érdeklődtek fajtársaik iránt. Amikor két idegen egér először találkozik, megszaglásszák, megérintik egymást, de az apátlanok egyszerűen átnéztek a másikon – mondta Gobbi a New Scientist című lapnak.

Hogy mennyire lehet az emberre ráhúzni az egerek családi életének hormonális hátterét, vitatott. Michael Meaney családkutató, aki szintén foglalkozott kaliforniai egerekkel, arra figyelmeztet, hogy az egereknél elsősorban az apa az, aki lenyalogatja az kisegereket. Tehát lehetséges, hogy azoknak leginkább ez hiányzik, és kevésbé a hímnemű szülőállat.

Ami biztos, hogy az embernél az oxitocin-dopamin-szerotonin hármas fontos szerepet játszik. Találkozásainknál mindig jelen van a biokémia. Ha bizalommal fordulunk a másikhoz, oxitocin és dopamin (jutalomhormon) ürül a véráramba. A biokémiai hidak lazítanak, állandó szinten tartják a vérnyomást, kordában a gyulladásokat, az immunrendszert pedig épségben.

A kötődés hormona az apáknál is hat

Az oxitocin különféleképp hat a férfiaknál és a nőknél. Egy izraeli tanulmány kimutatta, hogy az apákká váló férfiak is átmennek egy biokémiai változáson, ami viselkedésükben is meglátszik. Ruth Feldman 80, épp szülővé lett párt látogatott meg, hat hónappal később pedig megismételte látogatását.

Az idő múltával az apák oxitocinszintje éppúgy megnőtt, mint az anyáké. A különbség az volt, hogy az anyák hormonáradata csodálatot, dédelgetést, vagy éneklő hangot váltott ki, míg az apák többet játszottak gyerekükkel, akik így erősebben kötődtek hozzájuk, ellentétben azon apákkal, akiknek a vérében kevesebb hormon volt. Az apa és az anya tehát különbözőképp járul hozzá a gyermeki fejlődéshez – írja Feldman a tanulmányában. Az apák biológiai programja az, hogy segítsék felnőni gyermeküket.