A különleges hiányosságra a kislány hároméves korában jöttek rá, amikor szülei a néha fellépő enyhe rángások miatt kórházba vitték. Ezen kívül minden rendben volt vele.

Az esetben az orvosok számára az a legmeglepőbb, hogy a kislány csaknem annyit lát, mintha teljes lenne az agya, noha az a rész, amely egyébként a bal szemből jövő jeleket dolgozza fel, teljesen hiányzik. Alapvetően ugyanis munkamegosztás létezik az agyban: a test bal oldalából származó jeleket a jobboldali félteke dolgozza fel, és fordítva.

A frankfurti Max Planck Agykutatási Intézet munkatársai most tüzetesebben megvizsgálták, hogy miként képes minderre a tízéves kislány egyetlen agyféltekéje. Az Amerikai Tudományos Akadémia szakfolyóiratában arról számolnak be, hogy a gyermek koponyájában meghökkentő átrendeződés ment végbe. „Ily módon olyan információk jutnak az egyetlen agyféltekébe, amelyek nem is oda valók – magyarázza Wolf Singer, a kutatás vezetője a Süddeutsche Zeitung internetes kiadása szerint. – Ez szenzációs.”

Az, hogy egyáltalán lehetséges ilyen teljes mértékű átszerveződés, még az agykutatókat is meglepte. Azt várták, hogy a kislány csak a világ felét látja. Az eset az agy bámulatos rugalmasságát bizonyítja. Egy szélütés után újra meg lehet tanulni beszélni vagy hallani, de a szürkeállomány ilyen mértékű átiskoláztatására ritkán akad példa. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a jobb agyfélteke növekedése még az anyaméhben, Wolf Singer szerint négy héttel a megtermékenyítést követően leállt. „Ilyen korai időpontban még újra tud szerveződni az agy, és súlyos zavarokra is képes reagálni” – mondja.