A California Egyetem sacramentói Davis Orvosi Központjában végzett felmérésből azonban az is kiderül, hogy a szigorú képzési és munkabeosztás miatt igazán nehéz döntéseket kell hozniuk a női sebészeknek.
Közülük kevesebbnek van gyermeke, mint férfi kollégáiknak (64% a 91%-kal szemben). Ha vállalkoznak is a gyermekszülésre, inkább idősebb korukban. 62%-uk csak azután vállalkozik rá, hogy praktizálni kezd, ezzel szemben a férfiaknak csak 32%-a tolja ezt ki a pályakezdést követő időszakra. A nők kevesebb támogatást élveznek a családjuk köréből, mint a férfiak.
Az Archives of Surgery júliusi számában ismertetett felmérésben pályájukat 1988 és 2004 között kezdő sebészek vettek részt. Közülük a nők közel 83%, a férfiaknak pedig 78%-a állította azt, hogy másodszorra is ezt a hivatást választaná.
A kutatás eredményei szerint az egyéb területeken dolgozó nőkhöz hasonlóan a sebészek is jó néven vennék, ha részidőben, vagy rugalmas munkaidőben végezhetnék munkájukat. A női sebészek 68%-a véli úgy, hogy a szülési szabadság fontos, míg a férfiak közül csak 31% gondolkodik így. Természetesen a nők találták fontosabbnak azt is, hogy a munkahelyükön igénybe vehessenek gyermekfelügyeleti lehetőséget.
Bár egyre több a nő a sebészek között, a kutatók elmondása szerint többen választanák ezt a szakmát, és maradnának is meg benne, ha sokkal nagyvonalúbban bánnának a szülési szabadsággal, a gyermekfelügyelettel és a rugalmas munkaidővel. „Az egészségügyben a sebészek munkája jelentős életmódváltozással jár: sok az akut beteg, nagy a felelősség, gyakran dolgoznak rendszertelen beosztásban, ami természetesen a magánélet rovására megy. Az utca embere vajmi keveset tud arról, hogy milyen nehéz a női sebészeknek összehangolni a karriert a családi élettel, ami általánosságban vonatkozik minden női orvosra is.”