A tanulmányban közönséges felnőtt sejtek visszaprogramozásával nyert pluripotens őssejteket használtak (angol megnevezésének rövidítése alapján iPS-eket). Ezek a sejtek az embrionális őssejtekhez nagyon hasonlóan viselkednek, sokat tudnak és etikai kifogások sem merülnek fel eredetükkel szemben.

Az őssejtkezelés célja, hogy majdan a páciens saját sejtjeiből lehessen pótolni a szívroham következtében elpusztult sejteket, ezáltal újra egészségesen működő szívet kaphat az illető szervátültetés nélkül is. Ebben az esetben a kilökődés veszélye sem merül fel, hiszen saját sejtekből alakulnak ki a szív új sejtjei.

A Mayo Klinika kutatói Timothy Nelson vezetésével kötőszöveti sejteket késztettek átalakulásra, így azok embrionális őssejthez hasonló, újraprogramozott állapotba kerültek. A sejteket bejuttatták az egerek sérült szívizmába, ahol szívizomsejtekké fejlődtek.

A visszaprogramozással nyert őssejtek a regeneráló orvoslás számos területén ígérnek előrelépést: a szív, a máj, a szem, az agy és az idegrendszer elpusztult sejtjei helyébe léphetnek. Hosszabb távon gyógyíthatóvá tehetnek olyan betegségeket, mint a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór vagy az 1-es típusú diabétesz anélkül, hogy embrionális őssejteket kellene felhasználni.

A felnőtt sejtek újraprogramozási módszerét, az iPS-technikát 2007-ben dolgozták ki a tudósok, ez nyitotta meg az utat a mostani eredmény előtt is. Az iPS-sejtek emberi kipróbálását még nem engedélyezték, vélhetően évek telnek el, mire bármilyen humán orvosi kezelés igénybe veheti őket.