Korábban kemoterápia előtt álló rákos nők petefészkét távolították el az orvosok, majd ültették vissza a beavatkozás után. Ezeknek a műtéteknek azonban csak kis hányada végződött sikerrel. A régebbi, lassabb lefagyasztási módszerrel a később kiolvasztott petefészekben a petesejtek csupán mintegy fele maradt épen.

Amerikai kutatók Sherman Silber vezetésével most olyan hirtelenfagyasztásos eljárásról számoltak be a Humán Reprodukciós és Embriológiai Európai Társaság találkozóján, amelynél valamennyi petesejt egészséges maradt a tárolás során.

A Missouriban lévő St. Louis Termékenységi Központ munkatársai 15 fiatal, rákbeteg nő petefészkéből származó szöveteket fagyasztottak le új módszerükkel. Az orvosok nem találtak különbséget a friss és a fagyasztott szövetben található petesejtek számában, a tárolás nem rontott a szerv „minőségén”.

Egy másik kutatásban a francia Pascal Piver csoportjával a Limoges-i Egyetemi Kórházban dolgozott ki új technikát a petefészek átültetésére. A transzplantáció után ugyanis időre van szükség ahhoz, hogy az új szervben a vér- és hormonáramlás meginduljon. Az ebből eredő károsodás megelőzése érdekében a francia orvosok két lépésben végezték el az átültetést: először csak kisebb szövetdarabot operáltak be a petefészekből. Három nap elteltével, amikor az erek képződése már megindult, elvégezték a teljes szervátültetést.

Az első francia nő, akinél a módszert kipróbálták – mert másként rákellenes kezelése miatt nem lehetett gyereke –, júniusban egészséges kislánynak adott életet.

Silber úgy véli, a két újdonsággal a petefészek átültetése már nem tekinthető rákos pácienseknél alkalmazott kísérleti eljárásnak, sokkal több nő számára adhat lehetőséget a késői gyermekvállalásra.

Elméletileg a húszas és harmincas éveikben járó nők petefészkét eltávolíthatják, fagyasztva megőrizhetik, majd később, amikor már készek a gyerekvállalásra, visszaültethetik. „Egy terméketlenségi járvány közepén vagyunk. Ezekkel a technikákkal látványosan kitolhatjuk a termékeny évek határát” – véli Silber.