Az áttétképződés lényege az, hogy a rák az eredeti daganat helyétől elszakadva a test más részeiben is elterjed. A daganatos betegségek általában az áttétek miatt halálosak, nem az eredeti tumor miatt. A központi idegrendszer legrosszindulatúbb daganatainak más rákos betegségek agyi áttétei számítanak, nem pedig az elsődlegesen itt keletkező tumorok. Ha agyi áttétet alakul ki, a kilátások különösen rosszak: a legjobb kezelés mellett is 9 hónap az átlagos túlélés. Az összes rákbeteg több mint 20%-ánál keletkeznek agyi áttétek.

„Az agyi áttétek kialakulásáról eddig keveset tudtunk – mondta dr. W. Shawn Carbonell, az Oxford Egyetem kutatója. De ezzel a frissen szerzett tudásunkkal remélhetőleg képesek leszünk jobban kezelni az efféle rákokat.”

A Ruth Muschel professzor vezette kutatócsoport azt találta, hogy az áttétek általában az erek falán indulnak növekedésnek, és nem az idegsejtek felszínén. Így rendelkezésükre áll a növekedéshez szükséges oxigén és tápanyag anélkül, hogy saját ereket növesztenének.

A kutatás során felfedeztek egy speciális, integrin nevű fehérjét a rákos sejtek felszínén, amely az érfalon történő megtapadáshoz szükséges. Ennek eltávolítása után a tumorsejt képtelen az érfalhoz horgonyzódni.

Dr. Helen George, az Egyesült Királyság Rákkutató Intézetének tudományos vezetője szerint „a mozaik egy fontos darabja került e kezünkbe, amelynek révén új kezelési módok kifejlesztése válik lehetővé az agyi áttéteket adó tumorok terápiájában.”