A vérnyomáscsökkentők széleskörű használata és a számos vizsgálat eredményei ellenére máig nincs megegyezés arról, milyen gyógyszerekkel és kit kell kezelni. Kérdés például, hogy a gyógyszerek preventív hatása eltér-e a korábban szívbetegségben szenvedő páciensek esetében, mint azoknál, akik kórtörténetében ilyen nem szerepel. Az is kérdéses, hogy a vérnyomáscsökkentő gyógyszereket csak magas vérnyomásban szenvedőknek érdemes-e adni.

A kérdések megválaszolására Malcolm Law professzor munkatársaival, a Wolfson Preventív Orvostudományi Intézet és a Londoni Orvostudományi Egyetem kutatóival 1966 és 2007 között megjelent, a vérnyomással foglalkozó tanulmányt, összesen 464 ezer ember adatait elemezte.

Az eredmények azt mutatják, hogy a legfőbb vérnyomáscsökkentő gyógyszerek a hagyományos adagban valamennyien negyedével csökkentették a végzetes és nem végzetes szívrohamok számát, míg a stroke harmadával lett kevesebb. A szívelégtelenség is negyedével csökkent. Az események előfordulásában a korábbi vérnyomás nem játszott szerepet.

„Az eredmények azt mutatják, hogy a vérnyomáscsökkentő gyógyszereket minden olyan embernek fel kellene írni, akik profitálnának a kezelésből, bármilyen kockázati tényező is áll fenn náluk” – mondta el Malcolm Law professzor. A tanulmány azonban nem határozza meg pontosan azt az életkort, amikor a legmagasabb a szívroham és a stroke kockázata, mivel az elemzett vizsgálatok kizárólag 60-69 éves emberekkel készültek.

A cikkhez írt szerkesztőségi kommentárban Richard McManus, a Birminghami Egyetem és Jonathan Mant, a Cambridge-i Egyetem tudósai azt írják, az eredmények megerősítik azt a nézetet, hogy a vérnyomáscsökkentő kezelést a kockázat alapján, a vérnyomástól függetlenül kell felajánlani.