A korábbi években mintegy 15 ezren haltak meg szívinfarktusban Magyarországon, ám ez a szám az utóbbi években szembetűnően csökkent, kilencezerig esett vissza – mondta Kiss Róbert Gábor, a társaság főtitkára a négynapos balatonfüredi kongresszus szerda délutáni megnyitását követően az MTI-nek.

Szerinte a „mi nagy büszkeségünk az, hogy sikerült megvalósítani lényegében az egész országra kiterjedően a heveny infarktus ellátására a katéteres szolgálatot”. Ami éjjel-nappal azonnal hozzáférhető az ország legnagyobb részén – jegyezte meg.

A halálozások számának csökkenéséhez éppen a katéteres értisztításos, érmegnyitásos módszer alkalmazása vezetett – közölte a főtitkár, megjegyezve: ha elérik a kórházat az infarktusos betegek, akkor csak 5-7 százalékuk hal meg, míg a többiek túlélik, majd elhagyhatják az egészségügy intézményt.

Kiss Róbert Gábor szerint az 1989-es társadalmi krízis „megmutatkozott a halálozások emelkedésében”, s szerinte elképzelhető, hogy a jelenlegi válság sem múlik el nyomtalanul. Az elkövetkező egy-két évben átmenetileg növekedni fog a szív- és érrendszeri megbetegedések száma, de legalább is „a javulás üteme lassul” – vélekedett a szívgyógyász.

Kitért arra is, hogy a kongresszuson külön tudományos téma lesz az élsportolók kardiológiája. Az élsportolóknak a hirtelen halálra való esélye „mintegy ötszöröse az azonos életkorú, ám nem élsportoló népességhez képest” – hangsúlyozta. Rámutatott arra is, hogy ez akkor van így, ha „nem vezetjük be azokat a reguláris kardiológiai ellenőrzéseket, amelyek révén a hirtelen halál rizikóját az átlagos alá lehet leszorítani”. Ezt egyedül Olaszországban sikerült „megoldani intézményesen – tette hozzá a főtitkár, rámutatva: ott a hirtelen halál a sportolók között ritkább, mint a nem sportolók körében.

A társaság főtitkára elmondta, hogy a kongresszus vendége lesz pénteken Kemény Dénes, a vízilabda válogatott szövetségi kapitánya is, aki az orvosokkal az élsportolók kardiológiájáról rendezendő kerekasztal-beszélgetésen vesz részt.