Korábbi tanulmányok megmutatták már, hogy a földrengés, háború vagy akár a futball-világbajnokság elvesztése megemeli a hirtelen szívleállás miatti halálozási arányt. „A legkülönfélébb módokon határozottan bebizonyosodott, hogy amikor egy egész népesség stresszhatás alá kerül, a hirtelen szívhalál előfordulása növekszik” – mondta Rachel Lampert, a Yale Egyetem munkatársa.

A kutató kollégáival azt elemezte, hogyan befolyásolja a stressz a szív elektromos rendszerét. Ehhez 62 szívbeteg és beültetett defibrillátorral élő pácienst vizsgáltak meg, akikről már tudták, hogy sebezhetők az aritmiával (szívritmuszavar) szemben. A beültetett műszer észleli, ha a szív ritmusa veszélyessé válik, és elektromos ütéssel helyreállítja a normális ritmust.

A tanulmányban résztvevők feladata az volt, hogy idézzenek fel olyan esetet, amikor haragot éreztek, eközben pedig EKG-n rögzítették a szív elektromos instabilitását jelző változásokat. Langer csoportja megállapította, hogy a harag növelte a páciensek szívének elektromos instabilitását.

A teszt után még három évig követték a résztvevők egészségi állapotát. Azoknál, akiknél a legnagyobb volt a harag által kiváltott elektromos instabilitás, tízszer nagyobb valószínűséggel jelentkezett a defibrillátort működésbe hozó aritmia a követéses vizsgálat során, mint a többieknél.

Lampert szerint ez azt jelenti, hogy a harag halálos lehet, legalábbis azoknál, akik szíve érzékeny az általa kiváltott elektromos zavarra. A kutatónő óvott azonban attól, hogy az eredményeket egészséges szívvel élő emberekre is vonatkoztassák. „A harag és a stressz vélhetően nagyon eltérő hatással van az egészséges szívre, mint arra, amelynek szerkezeti abnormalitása van” – hangsúlyozta.

A kutatócsoport most azt vizsgálja, hogy a harag kezelését oktató kurzusok csökkentik-e a veszélyeztetett csoportba tartozó emberek kockázatát az aritmia kialakulására.