A gyűszűvirág hatóanyagát a 18. század óta használják világszerte a szívbetegek kezeléséhez. Gregg L. Semenza most hasonlóan súlyos betegség, a rosszindulatú daganatok kezelésére próbálta ki a gyűszűvirágból eredő gyógyszercsoport legismertebb tagját, a digoxint.

A ráksejtek gyorsan szaporodnak, növekednek, ezért mind több oxigénre, vérre volna szükségük, a rosszindulatú daganatsejtek azonban csak kevés oxigént kapnak. Az oxigénben szegény körülmények túlélését egy fehérje, a HIF-1 segíti.

Semenza vizsgálatai szerint a daganatos sejtek számára létfontosságú fehérje mennyiségét csökkenti a digoxin. A kutató háromezernél több forgalomban lévő gyógyszert vizsgált meg, melyekből 20 kísérleti körülmények között a HIF-1 termelődését 88 százaléknál nagyobb mértékben gátolta. Ezeknek a fele olyan gyógyszer volt, amit szívelégtelenség kezelésére alkalmaznak.

A kutatók azért választották a digoxint, mert minden hatása és mellékhatása jól ismert. Laboratóriumban a ráksejtek növekedését a digoxin lassította, szaporodásukat gátolta. Daganatos egerekben is fékeződött a rák növekedése, ezt pedig a gyógyszer a HIF-1 fehérje szintjének csökkentése útján érte el. A kutatók azt is észlelték, hogy digoxinnal kezelt szívbetegekben bizonyos rosszindulatú daganatok ritkábban fordultak elő.

A szakemberek most azt vizsgálják, hogy a digoxinnak ez a hatása mennyiben különbözik a szívre kifejtett hatástól, és a szer módosításával milyen mértékben lehetne a rákellenes tulajdonságot növelni.