A Cincinnati Egyetem kutatói New Yorkban élő gyerekek köldökzsinórjából származó fehérvérsejteket elemeztek. Megállapították, hogy a gyerekek ACSL3 jelű génje megváltozott, ami összefügghet az úgynevezett policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) születés előtti magasabb koncentrációjával.

Ezek a vegyületek a gépkocsik kipufogógázában fordulnak elő, az üzemanyagok tökéletlen égésének melléktermékei, és korábbi tanulmányok már összefüggésbe hozták őket a rákbetegségek és a gyerekkori asztma kialakulásával.

Shuk-mei Ho, a tanulmány vezető szerzője úgy véli, adataik alátámasztják, hogy a környezetszennyező anyagok kulcsfontosságú fejlődési szakaszokban léphetnek kölcsönhatásba a génekkel, emiatt az egyén élete során különféle betegségek jelennek meg.

A környezeti hatás a szöveteket programozza át úgy, hogy később térnek el a normálistól. Ezt a genetikai átalakulást epigenetikus változásnak nevezik, amely szerkezeti változást vagy génmutációt nem okoz, de megakadályozza a gén normális működését, például az általa kódolt fehérje kifejeződését.

A kutatók olyan epigenetikus átalakulásokat kerestek, amelyek összefügghetnek a méhen belül elszenvedett PAH-szennyezéssel. Utóbbi mértékét – melynek az anyák terhességük idején ki voltak téve – háton viselt légszennyezésmérővel követték.

A vizsgálatok egyértelmű összefüggést találtak az anyát ért PAH-szennyezés és a tüdőben kifejeződő ACSL3 jelű génben végbement jellegzetes átalakulás között. Utóbbi az ötéves kor alatti gyerekeknél megjelent asztmás tünetekkel is kapcsolatot mutatott. Ha az eredményeket további tanulmányok is alátámasztják, az ACSL3 gén megfelelő biológiai előjelzője lehet a várhatóan kialakuló asztmának.