„Ez a publikációs egyenlőtlenség fontos jelentőséggel bír az egészségügy szempontjából. Amíg nem egyenlő arányban jelennek meg a pozitív és negatív eredmények, addig lehetetlen igazságos döntést hoznunk a gyógyszerek biztonságával és hatékonyságával kapcsolatban” – mondta Sally Hopewell, az oxfordi Cochrane Központ munkatársa.

A nemzetközi kutatócsoport szisztematikusan vizsgálta át a témában fellelhető összes kutatást. Emellett, hogy rámutattak a negatív eredmények ritkább publikálásának gyakorlatára, felfedték azt is, hogy ezek általában 1-4 évnyi csúszással jelentek meg a pozitív eredményekkel járó kísérletekhez képest.

A vizsgált öt tanulmány egyike arra utalt, hogy a fentiekért inkább a kutatók felelősek, és nem a szerkesztők. Az eredmények visszatartását általában azzal indokolták, hogy a kutatás nem elég érdekes, vagy nem volt idejük. A hiányzó eredmények beazonosítását megkönnyíthetné, ha indulásuk előtt az összes klinikai kísérletet regisztrálni kellene – mondta Kay Dickersin, a projekt egyik résztvevője, a baltimore-i John Hopkins Egyetem munkatársa.

Egy másik kutató, Kirsty Loudon hozzátette: „A kísérletek és eredményeik regisztrációja segíthetne az embereknek, hogy módszeresen áttekinthessék mind a megjelent, mind a meg nem jelent adatokat, és megbízható következtetésekre jussanak.”

A kutatók szerint tanulmányuk arra is rávilágít, milyen nagy szükség lenne a kutatási eredmények közzétételére vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásra – az Egészségügyi Világszervezet jelzése szerint erre széleskörű támogatás mutatkozik.