Az már egy ideje ismert tény, hogy az asztmások esetében gyakrabban fordul elő szorongásos zavar vagy depresszió. Dr. Kate M. Scott, az új-zélandi Otago University pszichológiai tanszékének munkatársa szerint az olyan pszichológiai hatások, mint a stressz vagy a szorongás nemcsak hogy súlyosbíthatják az asztmát, de a betegség kialakulásának esélyét is növelhetik.

Scott és munkatársai szerint a gyermekkori szorongás és a depresszió erőteljesen előrejelzi az asztma későbbi kialakulását. Ezek mellett az olyan nehézségek és tragédiák, mint pl. a testi vagy szexuális erőszak, az elhanyagoltság, valamelyik szülő halála, a szülők válása, mentális zavarai, alkoholizmusa vagy drogfüggősége, a bűnözés, a családon belüli erőszak és a szegénység is kockázati tényezőnek számítanak, és az elszenvedett tragédiák számával arányosan növelik az asztma kialakulásának esélyét.

Az eredményeket a 2001 és 2004 között, több mint 18 000 amerikai, ázsiai és európai lakos részvételével zajló Lelki Egészség felmérés adataiból szűrték le.

A sok megpróbáltatás, az idegesség és a depresszió kapcsolatát már felvetette néhány elemzés, mely a dohányzás hatását vizsgálta az asztma kialakulásának kockázatára. Ez arra utal, hogy a lelki betegségek és az asztma megjelenése közötti kapcsolat független a dohányzástól.

Az egyelőre még nem világos, hogy a gyermekkori nehéz sors, a szorongás és a depresszió okozza-e közvetlenül a felnőttkori asztmát, habár van néhány kézenfekvő biológiai folyamat, mely alátámasztja az ok-okozati viszonyt. „A krónikus stressz és a lelki zavarok tudvalevőleg összefüggnek azzal, hogy káros változások állnak be a hormonháztartásban és az immunrendszerben, melyek gyulladáshoz vezetnek.”

Más kutatások kimutatták, hogy a gyermekek fejletlen immun-és stressztűrő rendszere különösen érzékeny arra, ha megzavarják, mutatott rá Scott. „A genetikai és környezeti tényezőkkel együtt alapját képezheti a korai stressz és a később kialakuló betegségek közti összefüggéseknek.”