A világszerte már jól ismert műtéti eljárásról kérdezte Bérczi Viktor egyetemi docenst, a Semmelweis Egyetem Radiológiai és Onkoterápiás Klinikájának nemrég kinevezett igazgatóját az MTI tudósítója, abból az alkalomból, hogy a klinikán a közelmúltban vezették be a Magyarországon még kevéssé elterjedt terápiás eljárást.
– A katéteres eljárással a miómához vezető artériákat szemcsékkel zárják el. Ez a beavatkozás – amelyet embolizációnak hívnak – igen finom eszközparkot igényel, az alkalmazott katéter mindössze másfél milliméter átmérőjű, a beadott szemcsék mérete pedig mintegy fél milliméter. A mióma így jelentős mértékben összezsugorodik, ennek következtében a betegek több mint 80 százalékánál a panaszok jelentősen csökkennek vagy elmúlnak - tájékoztatott Bérczi Viktor.
– Az embolizáció kíméletes módszer, nem jár altatással, 1-2 nap kórházi kezelés szükséges csupán és két héten belül a beteg újra munkaképes. Korábban Szegeden végeztek három ilyen beavatkozást korábban – ezt 2001-ben publikálták az Orvosi Hetilapban –, a városban azonban nem folytatódtak később a kezelések. Pécsett tavaly kezdték el alkalmazni ezt a technikát és ott azóta is végeznek ilyen operálást. Budapesten idén indult hasonló gyakorlat.
Amint az igazgató az MTI munkatársának elmondta, kétéves angliai gyakorlata során több ilyen beavatkozásban vett részt, és most elkezdődött Budapesten is ez az operálási módszer. E tekintetben erősen lemaradt a magyar orvostudomány, legalábbis eddig. Az USA-ban több mint tízezer miómát kezelnek évente ezzel a módszerrel. Igaz, a méheltávolítások száma sem csekély, kétszázezer nőnél végeznek hagyományos úton történő, altatásos műtétes méheltávolítást. Az eljárást ma Magyarországon a társadalombiztosítás teljes egészében támogatja.
– Milyen a szövődmények előfordulása e viszonylag új műtéti technológia esetében?
– Elsősorban fertőzés miatt alakulhat ki súlyos szövődmény, de ennek előfordulása egy százalék alatt van. Ekkor sor kerülhet a méh kivételére, amelyet egyébként is elvégeznének a betegek jelentős részénél, a katéteres technika hiányában. Nagyon ritkán fordul elő, hogy rákossá fajulna egy mióma – tudatta a szakorvos.
Minden érintettben felmerül, hogy mennyire fájdalmas ez a műtét. A docens szerint a helyi érzéstelenítésben végzett beavatkozás maga nem jár különösebb fájdalommal, hasonló bármilyen érfestéshez, amitől előtte sokkal jobban félnek a betegek, mint utána. Erős fájdalom a beavatkozást követő első órákban illetve napokban jelentkezhet, amelyet fájdalomcsillapítókkal lehet kezelni. A betegek általában 1, ritkábban 2 hét után ismét munkaképesek.
A miómák kialakulásának pontos mechanizmusa és a növekedés ütemét befolyásoló tényezők ma még tisztázatlanok. Genetikai tényezőknek tulajdonítanak e tekintetben fontos szerepet.