A korai években szinte minden gyerek megfertőződik az RS-vírussal (respiratory syncytial virus), az általa okozott betegség általában komoly szövődmények nélkül egy hét alatt elmúlik. Az esetek 3-10%-ában azonban komoly, kórházi kezelést igénylő tüdőgyulladást okozhat. Eddig úgy hitték, hogy az ehhez hasonló vírusok hamar kitisztulnak a szervezetből, de egy kutatás szerint néhány esetben mégis a szervezetben maradhatnak.

A University of Texas Southwestern kutatói élő, illetve hővel vagy ultraibolya sugárzással legyengített RS-vírussal fertőztek meg kísérleti egereket. 42 nappal később az élő RS-sel fertőzött állatokban még mindig kimutatható volt a vírus nyoma.

Minél több vírust lehetett kimutatni a tüdőben, az egerek annál hajlamosabbak voltak az ún. légúti hiperreaktivitás kialakulására, és annál rosszabb rohamaik voltak. (A légúti hiperreaktivitás például az asztma egyik velejárója, és a légutak különböző tényezőkre való túlzott érzékenységét jelenti.) Azon egerek tüdejében, melyeket az RS-vírust megcélzó antitestekkel kezeltek, később kevesebb vírust találtak, és kisebb mértékben alakult ki náluk légúti hiperreaktivitás és tüdőgyulladás. A kutatók szerint mindez az asztma kialakulását is megelőzheti, a vírus elleni korai intézkedések tehát hosszú távú hatással is bírnak.

A kutatók szerint eredményük azt mutatja, hogy az asztma kialakulása összefüggésben lehet vírusfertőzésekkel is, és reményeik szerint olyan gyógymódok fejlesztését segítheti elő, melyekkel kezelhető lehet a gyermekkorban visszatérő asztmás légzés.