A különböző hangvételű zenék felismerése is azt példázza, hogy a csecsemők előbb érzékelik a világot, mintsem hogy szavakba tudnák önteni érzéseiket – mondta Ross Flom, a Brigham Young Egyetem pszichológia professzora.

„A babák egyik első kommunikációs csatornája az érzelmek felismerése. Egy szép melódia számukra is hordoz üzenetet. Ez a fejlődés természetes útja, a beszédtanulás csak a következő lépés” – mondta el Flom. „Kimutattuk, hogy a babák képesek kategóriákat alkotni: vidám vagy szomorú hangulatú dalokat ismernek fel.”

A kutató által végzett vizsgálat során először érzelmileg semleges arcot mutattak a babának, miközben zenét játszottak. Abban a pillanatban, amikor már nem nézte a csecsemő az eléje tett arcot, a zene leállt és egy másik – vidám vagy szomorú – dal indult el.

Azok a babák, akik felismerték a vidám és a szomorú zene közti váltást, az átlagosnál 3-4 másodperccel tovább nézték az eléjük tett arcot, ami nagyobb érdeklődésüket jelezte.

Ugyanez a módszer – a baba érdeklődésének fenntarthatósága – képezte annak a 2007-ben végzett vizsgálat módszerét is, mely 4 és 6 hónapos korban tanulmányozta, hogy csupán a beszélő arc látványa alapján, hang nélkül felismerik-e a babák, ha különböző nyelveken beszélnek hozzájuk. „Az emberek felnőtt korukban is hosszabban nézik azt, ami érdekli őket” – mondta Flom.