A szülések körüli megnövekedett gondoskodás és odafigyelés egyre több koraszülött életesélyeit növeli meg. Azonban utánkövetéses vizsgálatok kimutatták, hogy a koraszülött gyerekek később komoly tanulási, viselkedési és pszichológiai problémákkal küzdenek, arról pedig szórványosak az ismeretek, hogy ezek a gyerekek később hogyan birkóznak meg a versenyre épülő felnőtt társadalommal.

Egy norvég kutatás közel egymillió olyan gyermek életútját követte 1967 és 1983 között egészen a felnőttkorig, akik a 23. héten vagy azután születtek, és születésüknél nem léptek fel komplikációk. A vizsgálat szoros összefüggést mutatott ki a koraszülöttség és olyan egészségügyi problémák között, mint amilyen a szélütés, a mentális retardáció és több más rendellenesség. Ugyancsak erős összefüggés mutatkozott a rokkantsági nyugdíj nagyobb esélyével.

Dag Moster, a kutatás vezetője elmondta: „Még azoknál is, akiknél nem lépett fel semmilyen egészségügyi probléma, megjelent egy gyenge, de szignifikáns összefüggés a koraszülöttség, valamint a képzettség és a jövedelem szintje között, a szociális ellátásokra való rászorultság mértékében, illetve abban, hogy van-e az illetőnek saját családja és gyermekei. A munkanélküliség és a bűnözés tekintetében azonban nem találtunk ilyen összefüggést. Mindenesetre hangsúlyoznunk kell, hogy azok a koraszülött gyerekek, akik nem szenvedtek el semmilyen születési rendellenességet, később nagyobb eséllyel érnek el magasabb képzettségi szintet, szereznek jobb állást, és élnek teljes felnőtt életet.”