Ritkán esik szó a nyugtalan láb szindrómáról, holott a statisztikák szerint a 30-79 éves népesség mintegy 10%-át érintheti. A betegség még nem kellően ismert, ez megnehezíti a tünetek azonosítását és a betegség kezelését.

A nyugtalan láb szindróma (RLS = Restless Legs Syndrome) egy olyan neurológiai betegség, amelyet ellenállhatatlan, az alsó végtag mozgatására irányuló kényszer jellemez, s amely gyakran társul kellemetlen, olykor kifejezetten fájdalmas érzéssel.

Az érintettek valós aránya azonban magasabb lehet a már említett 30-79 éves korosztály 10%-ánál, mert a betegséget gyakran félrediagnosztizálják. A betegség a nőket nagyobb gyakorisággal érinti, mint a férfiakat, de mindkét nem esetében elmondható, hogy az előfordulás esélye a kor előrehaladtával nő.

Nehezen körülírható tünetek

A betegségben szenvedők nehezen tudják körülírni, hogy mit is éreznek pontosan: általában szúró, viszkető, égető, a csontokban és a vénákban jelentkező fájdalomként írják le a tünetet. De ha meg is fogalmazzák maguknak a tüneteket, nincsenek tisztában azzal, hogy egy betegségről van szó, amely adott esetben kezelhető és gyógyítható.

A betegség jellemzője, hogy általában az esti órákban – pihenéskor, lefekvéskor – jelentkeznek vagy erősödnek a tünetek. A betegek jellemzően alvászavarral küszködnek: nehezen alszanak el, gyakran fölébrednek. A kialvatlanság súlyos nappali álmosságot okozhat, ami kihat a másnapi teljesítményre. A betegek nemcsak fizikailag szenvednek a betegségtől, hanem érzelmileg, lelkileg is megviseli őket, hiszen a tünetek összességében nagymértékben rontják az életminőségüket.

A 4 diagnosztikus alaptünet, melynek mind jelen kell lennie a diagnózishoz:

• A lábban tapasztalt kényelmetlen érzés, amely erős késztetést jelent a végtag mozgatására.
• A kényelmetlen érzés a mozgatás hatására átmenetileg enyhül.
• A tünetek nyugalmi állapotban – lefekvéskor, pihenéskor – fordulnak elő erőteljesebben.
• A tünetek a nap folyamán egyre erősödnek, este pedig a legrosszabbak.

A megfelelő kezelés hatására a betegek képesek lesznek kényelmesen végigülni egy estét. Ugyanilyen fontos elem, hogy azzal a tudattal nézhetnek az éjszaka elé, hogy az alvásukat sem zavarja meg az ellenállhatatlan lábmozgatási kényszer. A nyugtalan láb szindrómában szenvedők számára ez azt jelenti, hogy fokozatosan visszanyerik korábbi életminőségüket.

Rejtélyes, de kezelhető betegség

Sajnos, az orvostudomány számára még ismeretlen a betegség oka. A másodlagos megbetegedések hátterében vashiány, végső stádiumban lévő vesebetegség, terhesség, cukorbetegség vagy Parkinson-kór is állhat, míg az elsődleges RLS-megbetegedések 50%-a – az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelvében foglalt megállapítások szerint – genetikai eredetű.

Figyeljünk oda környezetünkben élőkre és magunkra! Amennyiben a nyugtalan láb szindróma betegség orvosok által definiált négy fő tünetét együttesen érzékeljük magunkon, vagy a környezetünkben lévő idős embereken, tanácsos orvoshoz fordulni, hogy a beteg mielőbb a megfelelő kezelésben részesülhessen.