Ausztrál otthonok vizsgálata során a dohányosok házában akkor is több nikotint és dohányzás kapcsán keletkező anyagot találtak, ha a lakók odakinn gyújtottak rá. Ezeknél a családoknál a gyerekek nagyobb százaléka szenved légzőszervi betegségekben, mint pl. az asztma, talán azért, mert az odakinn dohányzók is beviszik magukkal a házba a káros anyagokat.

A Curtin Műszaki Egyetem kutatói szerint az üzenet az, hogy a szülőknek le kell szokniuk, ha biztonságos otthont szeretnének teremteni a gyermekeiknek. „Az udvaron füstölés nem oldja meg a problémát, mint azt sokan gondolják.” – mondta Dr. Krassi Rumchev kutató.

Az ausztrál lakosság körében 17%-ra visszaesett a dohányosok aránya. A tanulmányban szereplő háztartások 42%-ában dohányoztak, szinte minden esetben a házon kívül. A kutatók 24 órán át mérték a nikotin és más belélegezhető vegyületek mértékét a házak lakóhelyiségeiben. Alacsony értékeket találtak ott, ahol nem dohányzott egy családtag sem, a dohányosok házában viszont jóval magasabbat.

Dr Rumchev elmondása szerint úgy tűnik, hogy mikor a dohányosok visszatérnek a házba, még mindig lélegeznek ki annyi füstöt, ami káros hatást okozhat. A bőrükön és a ruhájukon is megtapadnak a káros részecskék. "A kis nikotinrészecskék megtapadnak a dohányosok haján és bőrén, majd újra a levegőbe kerülnek, ami valóban káros lehet. A dohányzó háztartásokban gyakrabban fordulnak elő légzőszervi megbetegedések.”

A magasabb nikotinszintnek kitett gyermekek háromszor olyan gyakran lettek asztmásak, mint azok, akiket nem ért ilyen káros hatás. A légkondicionáló és az ablakok kinyitása nem csökkenti megfelelően a dohányfüstöt. Dr. Rumchev szerint kiterjedt figyelemfelkeltő kampányra van szükség, hogy a szülők tudomást szerezzenek a veszélyekről.