Ezeket a felmerülő extra igényeket figyelembe véve a Német Táplálkozástudományi Társaság a terhesség hónapjaiban plusz 30%, míg a szoptatás alatt plusz 90% A-vitamin fogyasztását javasolja.

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Társaság olyan tudományos munkákat is idéz, melyek szerint ha a kismama kevés A-vitamint fogyaszt, akkor a magzat sem kapja meg a neki kellő mennyiséget, és a szoptatás idején az anyatej is A-vitamin-hiányos lesz. Ezt a kiesést pedig nem lehet kompenzálni a későbbi hozzátáplálással, kiegészítéssel!

Milyen lehetőségei vannak tehát egy kismamának, hogy kellő mennyiségű A-vitamint vigyen be szervezetébe? Meg nem erősített tudományos írások a terhesség 9 hónapjában nem javasolják a májban gazdag táplálkozást, ezért még fontosabb szerep jut az A-vitamin elővitaminjának, a béta-karotinnak.

A béta-karotin legfőbb forrásai a narancs és a sötétzöld zöldségek, ezeket a béta-karotinnal dúsított üdítőitalok követik, melyek a napi fogyasztás 20-40%-át biztosítják. A béta-karotin A-vitaminná történő leghatékonyabb átalakulása a gyümölcslevek fogyasztásakor tapasztalható, itt 4 egység béta-karotinból lesz 1 egység A-vitamin, míg a gyümölcsök és zöldségek fogyasztásakor ez az arány 12:1 és 26:1.

A kismamák egy része nem figyel kellőképpen táplálkozására, ez derül ki több publikációból is. Egy tanulmány szerint a kismamák harmadánál a béta-karotin szintje nem éri el az ajánlott minimumot (1,4 micromol/l), pedig a fejlett országokban mind az A-vitaminban, mind pedig a béta-karotinban gazdag élelmiszerek elérhetőek.