Egyre többen vélik úgy, hogy az elhízás a környezeti és genetikai hatások kombinációja miatt alakul ki. Az elhízás kialakulásának megértéséért folytatott kutatásában nagy szerepet játszanak a patkányokon végzett kísérletek. Ezek során többnyire táplálás révén teszik elhízottá kísérleti állatokat, mivel maga a folyamat a patkányok és emberek esetében rendkívül hasonló.

Több korábbi kutatás is alátámasztotta már, hogy a kövérré tett patkányok agya kevésbé érzékeny a leptinre. A leptin egy zsírsejtek által termelt hormon, melynek szintje a szervezet általános energiaállapotáról tájékoztatja az agyat, valamint kritikus fontosságú az étvágyat szabályozó agyterület idegsejtjeinek kialakulásához.

Dr. Sebastien Bouret munkatársaival olyan patkányokat nevelt, melyek fokozott hajlamot mutatnak az elhízásra. Az állatokat megvizsgálva megállapították, hogy a kövérségre hajlamos patkányok étvágyat szabályozó agyi központjában kevesebb idegsejt található, ami miatt az étvágy szabályozásának mechanizmusa nem működik megfelelően. Ez az idegrendszeri fejlődési rendellenesség már igen korán megfigyelhető az állatokban, és felnőtt korukra is megmarad, ami azt jelenti, hogy az állatok kezdettől fogva kövérségre ítélve nőnek fel.

„Eredményeink alapján arra következtetünk, hogy az étvágy és kövérség eleve meghatározott az agyunkban. Bár az elhízás kialakulása rendszeres testmozgással és helyes étrenddel megelőzhető, úgy tűnik, hogy magát a hajlamot nem lehet kikapcsolni. Arra azonban elméletileg lehet lehetőség, hogy a fejlődés kritikusnak számító korai szakaszában gyógyszerek segítségével kikapcsoljuk ezt a beépülő hajlamot.” – hangsúlyozta Dr. Bouret.