A svédországi Lund Egyetem kutatói szerint a jelenség oka az lehet, hogy a változatosabb bélflóra valószínűleg jobban stimulálja az immunrendszert. A Göran Molin élelmiszer-egészségügyi professzor és Siv Ahrné professzor vezette tanulmány során Göteborg, London és Róma lakosainak körében végeztek székletminta-elemzést. Eredményeiket a Journal of Allergy and Clinical Immunology-ban publikálták.

A kutatók elmondták, hogy a gyermek baktériumflórája függ édesanyja mikroflórájától, mivel ő a baktériumok elsődleges forrása. Hüvelyi szülés esetén a baba közvetlen érintkezésbe kerül az anyja baktériumflórájával, ami ha megfelelő, segít abban, hogy a gyermeké is az legyen. A kutatók szerint feltételezhető, hogy a szülés kapcsán alkalmazott antibiotikumoknak ártalmas hatása lehet, mivel felborítja az anyai baktériumflóra egyensúlyát, ami a gyermekére is kihat.

Az Egyesült Államokban a nemzőképes korú nők egyharmada szenved baktérium okozta hüvelygyulladásban. Ilyenkor az egészséges állapottól eltérően nem a lactobacilusok uralják a hüvely baktériumflóráját. Azt pontosan nem tudni, hogy egyeseknek miért szegényesebb a baktériumflórájuk, de vannak elképzelések. A béltraktusunkban alapvetően sok lactobacilus található, manapság azonban gyakran fogyasztunk hőkezelt zöldséget, az élelmet pedig mélyhűtőben tároljuk, ami nem kedvez a bélflórának - magyarázza Siv Ahrné.

Az ember régóta fogyaszt élő lactobacillust, mégpedig a tejsavval kezelt élelmiszerek révén. A tejsavas kezelés a legegyszerűbb és sokszor a legbiztonságosabb módja az ételek tartósításának. Lactobacillusok találhatók pl. a savanyított zöldségekben, a savanyú káposztában, a marinált olíva- és kapribogyóban, a sózott savanyúságokban és a sajtokban.