Az Egyesült Államokban jelenleg ötmillió ember szenved valamilyen szívelégtelenségben, és ez a szám évente mintegy félmillióval nő. Évente megközelítőleg ötvenezer ember hal meg, miközben szívátültetésre vár.

A Minnesota Egyetem tudósai a szerv létrehozásához az ún. a teljes szervi decellularizáció módszerét használták. Ennek során az adott szervből – ez esetben a halott állati (patkány- vagy sertés-) szívből – eltávolították az összes izomsejtet, a sejtek között megmaradt teret pedig új és egészséges, újszülött patkányokból származó sejtekkel töltötték fel, majd steril laboratóriumi körülmények között hagyták növekedni a szívet. Négy nappal később az új sejtek működésbe léptek, majd nyolc nappal később már egy egészséges, működő szív dobogott a kutatók szeme előtt. „Amikor először láttuk a szívet működés közben, nem akartunk hinni a szemünknek” – nyilatkozta Dr. Herald C. Ott, a kutatás egyik munkatársa. A kutatók azt remélik, hogy ha a mostani módszer beválik, a jövőben más szerveket is létrehozhatnak egyszerű sejtekből.

Az orvostársadalom rendkívül optimista az új módszert illetően. Az átültethető szervek száma jelenleg véges, és ha meg is történt az átültetés, a betegnek további problémákkal – a szerv kilökődése, állandó gyógyszeres kezelés – kell szembenéznie.

A decellularizáció során az átültethető szerv létrehozásához a beteg saját sejtjeit használnák, így a kilökődés esélye gyakorlatilag megszűnne. Dr. Doris Taylor, a Minnesota Egyetem professzora szerint a következő lépésben emberi szívet hoznának létre, csupán őssejtek felhasználásával.