Az elöregedett sejtek pótlása mindig osztódásra képes sejtek segítségével jön létre. Ha azonban az osztódás során valamilyen hiba keletkezik, akkor akár daganatsejt is kialakulhat.

„A régi sejtek pótlásának legegyszerűbb módja a szomszédos sejtek egyikének osztódása lenne, azonban ezzel könnyen kontrollálhatatlanná válna a sejtosztódás és a növekedés. Az osztódó sejtek egyre jobbá válnának a szaporodásban és a túlélésben, ami egy idő után abba a fázisba csúszna át, amikor már anélkül osztódnak, hogy arra szükség lenne. Ekkor azonban már daganatról beszélünk.” – magyarázta Dr. John W. Pepper, a kutatócsoport vezetője.

Ennek elkerülése végett a többsejtes élőlények egy kevésbé hatékony módszert alkalmaznak. Ha valamilyen sejtet, például hámsejtet kell pótolni, az őssejtekből először átmeneti sejtté, majd később hámsejtté alakul. A feltételezések szerint talán éppen ez volt az a lépcső, melynek segítségével a többsejtű élőlények egyáltalán létrejöhettek.

„Az élőlények tulajdonképpen sejthalmazok. Ha megértjük, hogyan működnek egymással összhangban a sejtek , akkor azt is megérthetjük, hogyan bomolhat fel ez az összhang és alakulhat ki a daganat.” – hangsúlyozta Dr. Pepper.

A kutatók egy számítógépes program segítségével próbálták összehasonlítani a sejtosztódás különböző típusait. Megállapították, hogy ha csak simán osztódnak a sejtek, akkor az utódsejtekben növekszik a mutációk aránya. Minél komplikáltabb viszont a sejtosztódás, annál kevesebb lesz a hiba az utódsejtekben. A magasabb szintű élőlények ezért úgy tűnik, nagyon nagy energiát fordítanak a mutációk elkerülésére, mivel ez a kulcsa a sejtek biztonságos pótlásának és a hosszú életnek.