Nyomtatás 
Forrás: Vital.hu (https://vital.hu)

Miért nem leszünk mindig rákosak?

Az Arizona Egyetem kutatói felfedezték, hogy nem véletlenül alakult ki az az igen kevéssé hatékony módszer, melynek során a szervezet az elöregedett sejteket pótolja.

Az elöregedett sejtek pótlása mindig osztódásra képes sejtek segítségével jön létre. Ha azonban az osztódás során valamilyen hiba keletkezik, akkor akár daganatsejt is kialakulhat.

„A régi sejtek pótlásának legegyszerűbb módja a szomszédos sejtek egyikének osztódása lenne, azonban ezzel könnyen kontrollálhatatlanná válna a sejtosztódás és a növekedés. Az osztódó sejtek egyre jobbá válnának a szaporodásban és a túlélésben, ami egy idő után abba a fázisba csúszna át, amikor már anélkül osztódnak, hogy arra szükség lenne. Ekkor azonban már daganatról beszélünk.” – magyarázta Dr. John W. Pepper, a kutatócsoport vezetője.

Ennek elkerülése végett a többsejtes élőlények egy kevésbé hatékony módszert alkalmaznak. Ha valamilyen sejtet, például hámsejtet kell pótolni, az őssejtekből először átmeneti sejtté, majd később hámsejtté alakul. A feltételezések szerint talán éppen ez volt az a lépcső, melynek segítségével a többsejtű élőlények egyáltalán létrejöhettek.

„Az élőlények tulajdonképpen sejthalmazok. Ha megértjük, hogyan működnek egymással összhangban a sejtek , akkor azt is megérthetjük, hogyan bomolhat fel ez az összhang és alakulhat ki a daganat.” – hangsúlyozta Dr. Pepper.

A kutatók egy számítógépes program segítségével próbálták összehasonlítani a sejtosztódás különböző típusait. Megállapították, hogy ha csak simán osztódnak a sejtek, akkor az utódsejtekben növekszik a mutációk aránya. Minél komplikáltabb viszont a sejtosztódás, annál kevesebb lesz a hiba az utódsejtekben. A magasabb szintű élőlények ezért úgy tűnik, nagyon nagy energiát fordítanak a mutációk elkerülésére, mivel ez a kulcsa a sejtek biztonságos pótlásának és a hosszú életnek.



A cikket a vital.hu-n az alábbi címen találja meg:
https://vital.hu/sejtosztodas_rak_daganat_mutacio