Hazánkban az alvászavar, azaz az insomnia a lakosság 30 százalékát érinti. Ilyenkor a betegek nehezen alszanak el, vagy átalvási problémáik lehetnek, ami azt jelenti, hogy ha valaki egy rossz álom, vagy bármi egyéb miatt felriad, képtelen újból elaludni.

A másik igen súlyos népegészségügyi probléma az agyi vérkeringési zavar, amely Magyarországon az 55 évnél fiatalabbaknál az Európai Uniós átlag hatszorosát éri el, a teljes lakosságra kivetítve pedig a dupláját. Kialakulásában a kezeletlen hipertónia, cukorbetegség és a magas koleszterinszint játssza a főszerepet.

A két betegség összefügg egymással, ugyanis amikor csökken az agy felé áramló vér mennyisége, az agyi kis vérerek kitágulnak, hogy minél több vért minél hosszabb ideig tudjanak befogadni, és így biztosítsák az agysejtek vérellátását. Károsodásuk azzal a veszéllyel járhat, hogy az átáramló vér mennyiségének éjszakai csökkenésekor nem tudják biztosítani az agysejteknek szükséges oxigént és cukrot. Enyhébb esetekben ez vészreakciót vált ki, így az agy riadóztatja a beteget, aki felébred, azonban súlyosabb helyzetekben stroke alakulhat ki és a beteg reggelre megbénulhat.

Éppen ezért nagyon fontos, hogy hogyan kezelik az insomniát. Szem előtt kell tartani, hogy olyan gyógyszert szedjen a beteg, ami nem csökkenti az agyon átáramló vér mennyiségét, valamint ami nincs sokáig a szervezetben, ugyanis az altatónak csak akkor kell hatni, amikor szükséges, és nem szabad, hogy hozzászokjon a páciens. Továbbá azon szerek használatát is kerülni kell, amelyeket Magyarországon még altatónak írnak fel, pedig már más országokban csak műtéteknél használnak.

A Magyar Pszichiátriai Társaság keretében működő Insomnia Munkacsoport irányelvekben fogalmazta meg, hogy hogyan kell az alvászavart kezelni. Céljuk, hogy az orvosok olyan alvásbarát altatókat írjanak fel, amelyeknek kevés a mellékhatása, pihentetőbb alvást, frissebb másnapi ébrenlétet nyújtanak és a panaszok megszűnését követően elhagyhatóak.