Aki nem ismeri Mozart zenéjét, jól teszi, ha fejhallgatóhoz nyúl vagy elsiet egy koncertterembe, mivel a Kaliforniai Egyetem tanulmánya szerint a zenei zseni művei pallérozzák az elmét. A tengerentúli médiában Mozart-effektusról és valóságos Mozart-boomról beszélnek.
A Kaliforniai Egyetem kutatói, Gordon Shau és Frances Rauscher érdekes kísérletet hajtottak végre: papírhajtogatási feladatokat adtak egyetemistáknak. A csoport egyik fele a világhírű salzburgi születésű zeneszerző műveit hallgatta, míg a többi tesztszemély instrukciókat kapott a munkához. A zenére hajtogató csoport jobban teljesítetett a gyűrés, hajtogatás, figuraformálás terén, mint a másik. Akinek tehát könnyed ujjgyakorlat a hajtogatás, az vagy origami-profi vagy Mozartot hallgatott – nyilatkozták a kutatók.
Habár bebizonyosodott, hogy a szellemi teljesítőképesség szárnyalása tiszavirág életű volt, a tanulmány eredménye az USA-ban mégis valóságos Mozart-boomot váltott ki. Amerikai polgárok és oktatáspolitikusok üdvözölték a hírt: „Mozart intelligensé tesz”. Az új trend kulcsszavaként elterjedt Mozart-effektusnak követői vannak, akik hiszik, hogy az osztrák szerző zenéje tényleg okossá tesz, Németországban is reménykednek a zenehallgatók, hogy Mozart zongoraszonátái és vonósnégyesei IQ-serkentő hatásúak. Lehetséges, hogy a jövőben tehát a „Kis éji zenével” fogjuk javítani koncentrációs képességünket és teljesítményünket?