Nézzük először szervezetünk vastartalmát, amely felnőtt férfi esetén 3,5-5 gramm, nőknél 2,5-3,5 gramm. Egészséges emberben a vas 70-80%-a úgynevezett aktív vas, 20-30%-a pedig raktározott vas. A raktározott vas legnagyobb része a májban és a csontvelőben helyezkedik el, s szükség szerint mobilizálódik és alakul aktív vassá.
Elsősorban az energiaforgalomban játszanak szerepet a vastartalmú enzimek, míg a vérplazmában egy speciális szállítófehérjéhez kötve kb. 5 mg vas található. Az aktív vas kb. 80%-a a vörösvértestek hemoglobinjában (ez az oxigént szállító, vastartalmú fehérje), közel 20%-a pedig a mioglobinban (az izomban levő, fehérje tartalmú festékben) található.
Az egészséges újszülött vaskészlete 4-6 hónapos korig elegendő. Az első élethónapokban a csecsemők nagy mennyiségű vasat használnak fel a gyors növekedéshez. Az anyatej és a tehéntej azonos mennyiségű vasat tartalmaz, de míg az anyatej vastartalmának 50%-a szívódik fel, addig a tehéntejből mindössze 10%, a vassal dúsított tápszerekből pedig csak 5% hasznosul. A tápszerekben ennek megfelelő a vas aránya. A koraszülötteknek kevesebb idő áll rendelkezésre a vasraktárak feltöltéséhez, így vaskészletük mindössze 1-2 hónapig elegendő. Érthető tehát az anyatejes táplálás döntő jelentősége.
A második életévben a gyors növekedés lassul, így a szokásos étrend egyre inkább kielégítő a vasbevitel szempontjából. A serdülőkorban ismét a gyors növekedés a jellemző, fokozott vasszükséglettel, a vashiányos terhes anya pedig gyakrabban hoz világra kis súlyú újszülöttet, valamint a koraszülés kockázata is nagyobb.
Tünetek
A vashiány leggyakoribb tünete a sápadtság, mely feltűnő az ajkakon, a körömágyon. A betegség lassan alakul ki, tünetei fokozatosan súlyosbodnak. Csecsemőkorban és a korai gyermekkorban viselkedészavarokat, megkésett fejlődést okozhat, a vashiányos gyermekek szellemi és mozgásfejlődése elmarad egészséges társaikétól.
A hiányállapotban szenvedők leverten ébrednek, kedvetlenek, szellemileg is fáradékonyak, gondolataik szétszórtak, elkalandozóak. Megjelenik a fejfájás, szédülés és a fülzúgás. Mindez további pszichés változást is eredményez, a betegek ingerlékenyebbé válnak, nehezen kezelhetőek. Egyesek étvágytalanok, másoknál pedig kóros, visszás étvágy jelenik meg, földet, festéket, krétát, jeget, textíliákat rágnak. Kedvelik a másoknak kellemetlen szagokat (pl. kátrány, benzin). Nem ritka a nyelv- és szájszárazság, a nyelvégés, a fájdalmas nyelészavar, ilyenkor a szilárd étel fogyasztásától teljesen elzárkóznak.
Lassul a hajszálak növekedése is, végük felrostozódik, könnyen kihullik és fokozódik az őszülés, a körmök törékennyé válnak. Súlyosabb esetben enyhe lépnagyobbodás, és fokozott fertőzésekre való hajlam jellemzi a betegséget. Az elsősorban fiatal betegeknél jelentkező hasi görcsök időnként megtévesztők lehetnek, rendkívül fontos a helyes diagnózis felállítása. Már viszonylag kis mértékű vashiány esetén is felléphetnek tanulási nehézségek, viselkedészavarok, étvágytalanság.
A felsorolt tünetek észlelése természetesen nem elegendő a pontos diagnózis felállításához. A laboratóriumi vizsgálatok során a vérképből a szérum vas és vaskötő kapacitás változásából lehet következtetni a betegségre. Kezelőorvosunk első és legfontosabb feladata, hogy megkeresse a vashiány okát. Ma már a vaskészítmények széles skálája áll rendelkezésünkre, a gyógyszer beállítását bízzuk az orvosra. Ha nem súlyos vashiányról van szó, akkor a táplálékkal, vasat tartalmazó gyümölcs- vagy zöldséglevekkel is pótolhatjuk a hiányt.
Hasznos fogyasztani
A szervezet vasellátottsága a vasbeviteltől, a felszívódástól és a veszteségtől függ. Ezek közül döntő jelentőségű a táplálkozással magunkhoz vett vas mennyisége. Vannak anyagok, amelyek csökkentik a felszívódását (pl. rostos ételek, tea, kávé, korpa, kalcium), míg mások segítik (pl. C-vitamin).
Vashiányban ajánlatos a következő élelmiszerek rendszeres fogyasztása: fokhagyma, aszalt szilva, mazsola, sárgabarack, aszalt sárgabarack, napraforgómag, póréhagyma, uborka, sárgarépa, mandarin, narancs, citrom, sörélesztő, sütőélesztő, búzacsíra, méz. Meg is szüntethető a vashiány a következő élelmiszerek váltakozó, de folyamatos fogyasztásával: mák (különböző elkészítési módokban), petrezselyemzöld, paraj, mangold, sóska, kaporzöld, zellerzöld, sütőtök, spárga, brokkoli, kelkáposzta, karalábé, vöröskáposzta, káposzta, savanyú káposzta, zabpehely, hüvelyes növények (bab, borsó, lencse, szója), kukorica.
Kedvező hatású a nyers gyümölcsök sorában a fentieken kívül a málna, birsalma, naspolya, csipkebogyó, som és különösen a fekete- és piros ribiszke, egres és cseresznye. Kiválóan pótolhatjuk a vasat gyümölcs- vagy zöldséglevekkel is, a gyógyszertárakban kaphatóak olyan, magas minőséget képviselő zöldség- és gyümölcslevek, melyek igen kíméletes eljárással készülnek.
Olajos magvak közül rendszeresen fogyasszunk diót, mogyorót, mandulát.
A kultúrázott tejtermékekből ajánlatos az aludttej, natúr joghurt és kefir, valamint a kecsketej és a juhsajtok fogyasztása, de nagy vastartalmú az edami, az ilmici és az óvári sajt is. Sűrűn fogyasszunk a halfélékből busát, lazacot, tőkehalat, heringet az életfontosságú zsírsavak miatt.
Előnyös a bárány-, nyúl-, liba- és kacsahús, valamint a belsőségek, különösen a marhamáj, -szív és -tüdő, de valamennyi májféle és májkészítmény is.