2024. Március 28. csütörtök
A kutatók már több mint ötven éve tudják, hogy a zab csökkenti a koleszterinszintet, és így a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát is, ám mindezidáig elsősorban a zabnak a „rossz” (LDL) koleszterinre gyakorolt hatásával foglalkoztak csupán.

A szív- és érrendszeri megbetegedések hátterében azonban két másik kockázati tényező is ott áll, az egyik a „jó” koleszterin (HDL), a másik pedig az apolipoprotein B, aminek a szerepe az, hogy a rossz koleszterint szállítsa a vérben. A legfrissebb vizsgálatok során dr. Vladimir Vuksan, a St. Michael’s Kórház kutatója csapatával arra a felismerésre jutott, hogy a zabban található rostok hatására a fent felsorolt három érték mindegyike csökken. Amint arról a British Journal of Nutrition című lapban dr. Vuksan beszámolt, a zab béta-glükánban gazdag, ami minden bizonnyal elsődlegesen felelős a gabona jótékony hatásáért. A szakemberek 58 korábbi vizsgálat eredményeit nézték át, melyekben összesen közel 4000 ember vett részt a világ minden tájáról, és ezek alapján vontál le azt a következtetést, miszerint napi 3,5 gramm béta-glükán rost javította az alanyok jó és rossz koleszterinjének a szintjét (4,2 és 4,8 százalékkal), illetve emellett még az apolipoprotein B szintjét is (2,3 százalékkal).

Dr. Vuksan szerint a szükséges zabrost mennyiséget nehéz lenne csupán zabkása fogyasztásával bejuttatni a szervezetünkbe, ezért érdemes mellette még zabkorpát is fogyasztani, amit akár valamilyen péksüteménybe is belesüthetünk, vagy egyszerűen meghintjük vele az ételünket.

 Sóval a szemráncok ellen> > >


Forrás: Medipress
2016. 10. 17.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés