2016. Június 25. szombat
Rehabilitáció: az étrend szerepe -  Energiát szolgáltató tápanyagok és arányuk -  Vitaminok, ásványi anyagok, élelmirost-bevitel -  Zsírsavak: szerepük a koleszterinszint csökkentésében -  Hányszor étkezzünk naponta? -  Szívbarát étlapminta
Hazánk lakosságának egészségi állapota, annak mutatói lehangolóak. Az Egészséges Magyarországért Egyesület idei tájékoztató kiadványában egyebek közt az alábbiakat olvashatjuk: „Magyarországon a vezető halálokot a szív- és érrendszeri betegségek jelentik, évente 68 000 haláleset vezethető vissza rájuk; hazánkban tízből hat embernek magas a koleszterinszintje; a férfiak 36, a nők 58%-ában fordul elő a legveszélyesebb, a hasra terjedő, „alma” típusú elhízás.

A nem, életkor, genetikai adottságok befolyásoló szerepén túl számos rizikófaktor létezik, amelyeket tudatosan alakíthatunk; az elhízás, az elhízás talaján kialakuló cukorbetegség, mozgásszegény életmód, kezeletlen magas vérnyomás, magas vérzsírszint (koleszterin, triglicerid), dohányzás. Ezenkívül ma már számolnunk kell a másodlagos rizikófaktort jelentő, a létbizonytalanság okán kialakuló stressz szerepével is.

szívinfarktus, étkezés

Ha egyszerre több tényező is fellelhető a felsoroltak közül, akkor megsokszorozódik a veszélyeztetettség. A szívet ellátó koszorúérben elzáródás, ennek következményeként szívizomelhalás, infarktus alakulhat ki.

A szívinfarktuson átesett beteg a kórházi kezelést követően további gondozásra szorul. Míg a primer prevenció célja a betegség elkerülése, addig a másodlagos és harmadlagos eljárások a már meglevő érelváltozások és következményes szervi károsodások súlyosbodását hivatottak kivédeni. Magyarországon elsősorban az intézeti rehabilitációnak vannak hagyományai. Ez idő alatt a gyógyító team tagjai: kardiológus, ápoló, dietetikus, gyógytornász, pszichológus segítik a felépülést. A rehabilitációs programban az életmód-változtatásnak, a helyes táplálkozásnak kiemelkedő szerepe van.

Rehabilitáció: az étrend szerepe

A kardioprotektív étrend kialakítása a beteg tápláltsági állapotához, egyéni toleranciájához, esetleges társbetegségeihez igazodik.

Túlsúly, elhízás esetén a tényleges energiaszükségletnél 500-600 kcal-val kisebb energiabevitellel érhető el a kívánatos testsúlycsökkentés. A gyakorlatban elterjedt megoldás: nőknél 1200 kcal, férfiaknál 1500 kcal a táplálék energiatartalma.

A testtömeg-kezelés célja a fogyás, azután pedig az eredmény megtartása. A siker azon múlik, hogy hosszútávon képes-e a beteg a csökkentett energiabevitelre. Ennek elengedhetetlen kiegészítője a szakember által irányított rendszeres fizikai aktivitás.

Energiát szolgáltató tápanyagok és arányuk

Az étrend fehérjetartalma az összes energia 10-20%-a között ajánlott, szénhidráttartalma az összes energia 50-60°/o-át tegye ki, a hozzáadott cukor a kalóriabevitel 10%-át ne haladja meg. A zsírbevitel az összes energia 30%-ánál kevesebb legyen.

Nem közömbös az érelmeszesedés szempontjából a zsírsavösszetétel, a fogyasztott zsírok telítettsége, aránya a táplálékban: a telített és transzzsírsavak 10% alatt, többszörösen telítetlen zsírsavak ideális aránya 10% alatt, egyszeresen telítetleneké 12-15%. A vérzsírok egyik alkotórésze a koleszterin, amelynek napi bevitele ne legyen több 300 mg-nál, de további korlátozásra lehet szükség például magas vércukor-, vérzsírszint esetén.

Vitaminok, ásványi anyagok, élelmirost-bevitel

A vitaminok közül a folsav és a B-vitaminok, az E- és az A-vitamin, annak előanyaga, a béta-karotin, a C-vitamin, a Ca, K, Mg, szelén és a cink megfelelő dózisú fogyasztásáról bizonyítottak jótékony hatást.

A rostdús étkezésnek zsírfelszívódást gátló, ezáltal koleszterinszint-csökkentő hatása van. Növeli a teltségérzést, egyúttal étvágyat is csökkent. Napi 30-50 g ajánlott.


A cikk folytatódik - 1/2. oldal
1.  |  2.  |  következő ›utolsó »
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés