2017. November 19. vasárnap
Sugárzások -  Veszélyes anyagok veszélyes foglalkozások -  Levegőt! -  Tűz és víz -  Otthon
A rákos megbetegedések többnyire nem vezethetők vissza egyetlen okra, sőt, a betegség különböző fajtáinak különféle eredői lehetnek. A környezet káros hatásai azok, melyek ellen az egyén nem mindig védekezhet.

A környezet és az emberi szervezetben keletkező daganatok közötti összefüggés először az 1700-as években merült fel. Ekkor figyelte meg egy angol orvos, hogy a kéményseprők hererákja kapcsolatban lehet foglalkozásukkal. Ma már azt is tudjuk, ennek pontos oka a koromban lévő kátrányszármazék volt. Az ilyen és ehhez hasonló veszélyes anyagok általában a velük való találkozás után 10-15 évvel éreztetik hatásukat. Milyen "időzített bombákat" rejt közvetlen és tágabb környezetünk?

rákkeltő

Sugárzások

Napfény

Régóta köztudott, hogy a napfény (ultraibolya sugarak) korántsem olyan jótékony hatású, mint ahogy azt sokáig hittük. A sugarak azon kevés kiváltó okok közé tartoznak, amelyek önmagukban is okozhatnak sejtelfajulást. Ma már igen kockázatos dolog fényvédő krémek nélkül hosszabb időt a napon tölteni, különösen a déli órákban. A gyerekek bőrét pedig még fokozottabban kell óvnunk, ha nem akarjuk kitenni őket egy későbbi bőrrák veszélyének. A fehér bőrűek kockázata is nagyobb ebben a tekintetben.

Atom

Természetes és mesterséges forrásból származó radioaktív sugárzásnak egyaránt ki vagyunk téve. A megengedhető egyéni dózis értéke, az orvosi kezelést leszámítva, az egész testet érő sugárzás esetében évi 1 millisievert. Összehasonlításként: egy mellkasröntgen kb. 0,2 millisievert dózissal terheli meg a szervezetet. A világűrből, kövekből, talajból, növényekből és egyéb természetes forrásokból ered az emberiséget érő sugárzás 87%-a. Gyógyászati eredetű (pl. röntgen- és izotópvizsgálatok) további 11,5%, a maradék pedig nukleáris fegyverkísérletek, radioaktív anyagok bányászata és feldolgozása, az atomerőművek, a magassági repülések nyomán keletkezik. Katasztrófafilmekből (is) ismeretes, hogy a nukleáris sugárzás nagy dózisban azonnali halált okoz. Ha ennél mérsékeltebb mennyiség éri a szervezetet, a halál később következik be, ezt megelőzően hányinger, hányás, hasmenés, hajhullás, vérzés, vérképzőszervi zavarok tüneteivel kell számolni. A sugárzás kóros osztódásra készteti a sejteket, s így rákhoz és az utódokat sújtó genetikai károsodáshoz vezethet.

A testünket érő radioaktív sugárzás csökkentése érdekében röntgenvizsgálatnak csak akkor vessük alá magunkat, ha feltétlenül szükséges, a gyermeket várók pedig mindig tájékoztassák erről az orvost. Ha füstdetektort szereltetünk fel lakásunkban, gyerekeink ne férhessenek hozzá, és lehetőségeinkhez mérten kerüljük a világító számlapú fali- és karórákat.

Nagyfeszültség

Az elektromágneses hullámok hosszú távú hatásait csak mostanában kezdik felismerni. E mezők zömét ember alkotta berendezések árasztják. Ilyenek például a nagyfeszültségű kábelek, a radar és mikrohullámú kommunikációs rendszerek, a háztartási kábelek és készülékek, a televíziók és számítógépes képernyők. A rák mellett, fejfájást, émelygést, stresszt, idegrendszeri zavarokat okozhatnak. A nagyfeszültségű vezetékek hatásait nehéz kikerülni, de lakásunkban kapcsoljuk ki a feleslegesen működő elektromos készülékeket. A számítógépeket ma már árnyékolt alkatrészekkel gyártják, de tévénézés közben ajánlatos legalább két méterre ülnünk a készüléktől.

Veszélyes anyagok veszélyes foglalkozások

Néhány vegyszer, például az azbeszt, vagy az urán többféle rákot okozhat az emberi szervezetben. A szénporban előforduló magas azbeszttartalom belélegzése a bányászoknál tüdőrákhoz vezethet. Az azbesztet azelőtt számos iparágban alkalmazták, előállítása, feldolgozása Magyarországon ma már nem engedélyezett.

Kutatók a húgyhólyag daganat előidézői közé sorolnak egyes fémeket, például a nikkelt, a krómot vagy az alumíniumot, a gumiiparban dolgozók pedig lényegesen nagyobb arányban halnak meg gyomor, bél- és prosztatarákban, mint ahogy régebben feltételezték. Az acélgyártás során felhasznált adalékanyagoknak köszönhetően a koksz- és az acélüzemekben dolgozók munkások 7 és félszer gyakrabban betegszenek meg veserákban, mint az átlagember. A szurokkal és aszfalttal dolgozók a benzo-pirán hatásának vannak kitéve, mely különösen a száj, a torok- és a gégerákra való fogékonyság esélyeit növeli.

A préselt farostlemezek és műanyag áruk gyártásához használt ragasztóanyagok összetevője, a formaldehid, melyet némelyik üreg- és falszigetelő műanyaghabhoz is alkalmaznak. Gőzei, azon túl, hogy ingerlik a szemet, a torkot és a bőrt, fejfájást, fáradtságérzést és valószínűleg rákot is okoznak. Ezért tanácsos a gyakori szellőztetés, de még inkább a tömör és természetes anyagú termékek előnyben részesítése.

Az ilyen és ehhez hasonló veszélyes anyagok általában a velük való találkozás után 10-15 évvel éreztetik hatásukat. Milyen "időzített bombákat" rejt közvetlen és tágabb környezetünk?

Levegőt!

A légszennyezés az emberi megbetegedések egyik fő okozója. Az ipar, a közlekedés, az erőművek, a repülőgépek vagy az aeroszolok által a levegőbe juttatott kémiai anyagok egy részéről csak feltételezhető, más anyagokról viszont bizonyított, hogy rákot okoznak. A rák mellett a tébécé, a hörghurut, a szív- és a mellkasi betegségek, a hasi rendellenességek, és az asztma kialakulása vezethetők vissza a levegőben található kémiai részecskékre. A rovarirtó szerek és a műtrágyák is olyan anyagokat bocsátanak a levegőbe, amelyek mérgeznek embert és állatot egyaránt.

Elsősorban az aeroszolos palackok hajtógázaként, vagy pl. a habszivacs csomagolóanyagok gyártásakor a felső légkörbe kerülő klórozott-fluorozott szénhidrogének, azaz a freonok felelősek az ózonréteg pusztulásáért. A freon éghetetlen, nem mérgező gáz, közvetve viszont, a fenti módon, hozzájárul a bőrrák terjedéséhez. A nagymértékű ipari környezetszennyezés ellen ugyan nem sokat tehetünk, de "ózonbarát" termékek vásárlásával, szén- és motorbenzin-fogyasztásunk csökkentésével hozzájárulhatunk környezetünk kíméléséhez.

Tűz és víz

Vizeink egyik legfőbb szennyezési forrása a nitrogénműtrágyák bemosódása. A vízbe kerülő nitrátok a szervezetben másfajta vegyületekké alakulva csökkentik a vér oxigéntartalmát, és ez a csecsemők számára még veszélyesebb , különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ezen a vízforralás sem segít. Tavainkat, folyóinkat, ivóvizeinket veszélyeztetik továbbá a rovarirtó szerek, a mezőgazdasági silózás és trágyázás, a foszfátos mosóporok, ill. olyan ipari salakanyagok, mint a vegyipar és a papíripar melléktermékként képződő dioxin. A dioxin akár kis mennyiségben is bőrbetegségeket, illetve vetélést, fejlődési rendellenességeket és rákot okozhat.

A káros vegyületek kiszűrésére sok helyütt vízszűrőket alkalmaznak, ezen felül tanácsos az ivóvizet mindig a hálózat hideg vizes csapjából engedni, a tárolóedény helyett. Folyók, tavak és tengerek esetében mindig a kijelölt helyeken fürödjünk, illetőleg csak abban az esetben, ha biztosak vagyunk a víz tisztaságában.

Fa és szén elégetésekor többféle káros anyag is keletkezik, a fa füstje pedig különféle rákkeltő égéstermékeket is tartalmaz. Ha otthonunkban nyílt tüzet használunk, ellenőriztessük rendszeresen a kéményeket, szellőztessünk, hogy ne kerüljön vissza a füst a lakásba. Részesítsük előnyben a zárt kályhákat, ezek sokkal biztonságosabbak.

Otthon

A kőzetekben elsősorban a gránitban található rádium bomlásával szabadul fel a radon. E színtelen, szagtalan radioaktív nemesgáz a padlón és falakon keresztül beszivároghat a lakásokba is. Ha nem szellőztetünk megfelelően (főleg az alagsori lakásokban), ott megreked és felhalmozódik, melynek következménye a légzőszervi betegségek és a tüdőrák. Célszerű a radonos területeken álló házak padlóját, falait, cső- és vízvezetékrendszerét szigetelni.

Köztudott, hogy az arra érzékenyeknél allergia, bőrpír, viszketés alakulhat ki a különféle kozmetikai és tisztálkodószerektől. Egyesek szerint bizonyos hajfestékek rákkeltő anyagokat is tartalmaznak, bár ez nem bizonyított. A legjobb, ha növényi alapanyagú készítményeket vásárolunk.

Ha veszélyesnek minősülő anyaggal, tisztítószerrel, festékkel vagy építőanyaggal dolgozunk, mindig tartsuk be a megfelelő előírásokat. Ez természetesen nem csupán a rákkeltőkre vonatkozik, hiszen sok egyéb kellemetlen tünet okozói is lehetnek ezek az anyagok.

Minden káros hatás ellen harcolni nehéz, de ahol lehet, csökkentsük a kockázatot és tegyünk meg minden tőlünk telhetőt a környezet kíméléséért. És bízzunk abban, hogy nem csak mi teszünk így.


Szerző: Nagy Tímea

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés