2018. December 13. csütörtök

Hallásjavítás hallókészülékkel

nagyothallás, hallókészülék
1 . oldal
A hang terjedése -  Lehetőségek -  Nem reménytelen
A nagyothallás hazánkban (is) népbetegség, a lakosság mintegy 10%-át érinti. Különösen fontosak a veleszületett formák, amelyek általában kétoldaliak, nagyfokúak, és többségükben rögtön a születés után észlelhetők.

Ekkor a hallószerv legérzékenyebb részének, a csiga érzéksejtjeinek károsodásáról van szó, vagyis azon sejtekről, melyek képesek átalakítani a mechanikai rezgést neuro-elektromos impulzusokká. Ez az átalakítás egy rendkívül bonyolult, finoman összehangolt folyamat, amelynek részletei éppen napjainkban tisztázódnak.

nagyothallás, hallókészülék

A hang terjedése

Az élettani folyamat lényege röviden összefoglalva a következő: a levegőben terjedő hang megrezegteti a dobhártyát, ami átadja a rezgést a vele összenőtt hallócsontocskáknak (kalapács), majd ez a rezgés némi csillapítás, ízületi kapcsolat közbeiktatásával továbbterjed az üllőn és a kengyelen keresztül a csiga ovális ablakára. Itt a kengyel talpa találkozik a csigában lévő folyadékkal (perilympha), amelynek átadja a rezgést.

Ekkor indul a Békésy György által felfedezett haladóhullám, amelynek maximális kitérésénél keletkezik az idegingerület. Ez a "hullámtaraj" csak meglehetősen durva hangmagasság-kódolásra alkalmas, szükség van egy ún. belső erősítőre, amely a finomhangolást végzi. Ez a belső erősítő a három sorban elhelyezkedő külső érzéksejt (szőrsejt)rendszer. Ez a rendszer "állítja be" a hangmagasságot, és hozza ingerületbe a már említett átalakító (transducer) érzéksejtet, a belső szőrsejtet. Ebben a sejtben lejátszódó biokémiai-elektrokémiai folyamatok vezetnek a sejt testén tapadó idegrost ingerületéhez, és végső soron a hallásérzet kialakulásához.

Lehetőségek

A folyamat megértése a nagyothalló beteg kezelése szempontjából létfontosságú. Ha tudjuk, hogy a dobhártya-hallócsont láncolati rendszer ép, de mégis nagyfokú halláscsökkenés áll fenn, a segítséget a megfelelő hallókészülék jelenti. Ekkor tulajdonképpen a beteg megmaradt, csökkent hallását használjuk ki oly módon, hogy a bement környezeti hangokat "természetellenesen" felerősítjük.

Az erősebb hang általában torzabb is, ezt a problémát kísérlik megoldani az egyre szélesebb körben használt digitális készülékek, amelyek valójában mini hallókomputereknek tekinthetők. Képesek a szinte tökéletes akusztikai hatás elérésére egyre kisebb méretben, sokszor a hallójáratban teljesen eltüntetve is. A legújabbak e téren a műtéttel a dobhártya mögé, a hallócsontokra erősíthető hallókészülékek.

Más elven működik a BAHA. Az angol rövidítés (bone anchored hearing aid) jelentése: „csontba horgonyzott hallókészülék”. Ezt olyankor javasolják, ha kétoldali fülkagyló- és hallójárathiány áll fenn (Treacher-Collins szindróma), vagy középfülgyulladás akadályozza a "normális" hallókészülék használatát. Ilyenkor a koponyacsontba egy speciális titániumötvözetből készült "konnektoraljzatot" implantálunk, amelyhez kívülről csatlakozik a mikrochippel ellátott processzor. Ez az eszköz is szinte tökéletes hallást biztosít a rászorulóknak.

Nem reménytelen

Hogy a teljesen siketekről is szóljunk, számukra is van remény: a cochlearis implantáció. Ez a módszer a súlyos nagyothalló gyermekek számára jelent megoldást, akiknél a fülben lévő szőrsejtek nem képesek ellátni a feladatukat. A beültetett készülék a szőrsejtek kiesett funkcióját pótolja: a külvilágból érkező hangokat elektromos impulzusokká alakítva közvetlenül a hallóidegeket ingerli, az agyban létrehozva a hallás érzetét.

Megállapíthatjuk tehát, hogy a súlyos nagyothallás gyermekkorban már nem tekinthető reménytelen állapotnak, számos módszer áll rendelkezésre a hallás instrumentális javításában, amelyet teljessé a gyógypedagógiai segítség, a szülői áldozatvállalás tesz és tehet.


Szerző: Dr. Katona Gábor

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés