Ápolja, ne kímélje! – A fogágybetegség | Vital.hu
2018. Augusztus 21. kedd
Hajlamok és tévhitek -  Kockázati tényezők -  A megelőzés eszközei -  Ha csak az orvos segíthet...
Míg gyermek- és fiatal korban a fogak elvesztését elsősorban a fogszuvasodás okozza, 35-40 éves kor után már döntően a fogágybetegségek következtében alakulnak ki a foghiányok, idős korra nagyfokú fogatlanságot okozva.

Fogágynak nevezzük a fogakat körülvevő és rögzítő szöveteket (íny, gyökérhártya, cement, csont). A fogakon megtapadó lepedék (plakk) nemcsak a fogakat támadja meg (szuvasodás), hanem a fog tartószöveteit is (fogágybetegség). A baktériumok és termékeik gyulladást okoznak, ínygyulladás alakul ki, amelynek első figyelmeztető jele az ínyvérzés: az íny piros, később duzzadt is lesz, s fogmosáskor, étkezéskor vérzik: emellett a fogak érzékennyé válnak, s a tünetek közé tartozik a kellemetlen szájszag is.

fogágybetegség

Sokan ilyenkor óvatosságból – a vérzés és érzékenység miatt – kímélik az ínyt, nem mossák megfelelően. Sajnos emiatt ördögi kör alakul ki: egyre több lepedék képződik, az egyre több baktérium egyre súlyosabb gyulladást okoz, az íny még jobban vérzik... Maga az ínygyulladás váladéka is súlyosbító tényező, mert jó táptalaja a baktériumoknak. Hatékony szájápolással a folyamat még visszafordítható, elhanyagolt esetben viszont a folyamat alattomos módon (fájdalom nélkül) továbbterjed, az íny már spontán is vérezhet.

Az íny tasakos lesz, az ínytasak mélyül, a gyulladás mélybe hatol, s a fog tartószerkezetét annyira károsíthatja, hogy az a fog meglazulását, majd elvesztését okozza, így tehát a kezdetben ártalmatlannak tűnő ínygyulladás és ínyvérzés huzamos fennállás után átmehet súlyos fogágybetegségbe. és

Hajlamok és tévhitek

A nem kielégítő fogápolás mellett ínygyulladásra, fogágybetegségekre hajlamosító tényezők is léteznek: fogkő, ételbeékelődés, hibás pótlások, vegyi ártalmak, fertőzések, foghiányok, fogcsikorgatás, továbbá súlyosbíthatják anyagcsere-betegségek, cukorbetegség(!) és vitaminhiány, de allergia is lehet a háttérben.

A tévhitek közé tartozik viszont, hogy a terhesség alatt törvényszerűen bekövetkezik a fogak fokozott romlása és súlyosabb ínygyulladás kialakulása, pedig gondos szájápolással, helyes táplálkozással ilyenkor is megóvhatók a fogak és a fogágy. Már gyermekkorban is elég gyakori az ínygyulladás, ez fokozódik a pubertás idején. Súlyosabb gyulladások hátterében általános szervezeti betegségek is lehetnek, pl. a vérképző rendszer betegségei Az elhanyagolt ínygyulladás átmehet a fogágybetegség különböző súlyos formáiba.

Kockázati tényezők

A rizikófaktorok közül elsőként a fogakon megtapadó lepedék említendő, amely sok helyi és általános tényező egyidejű jelenléte esetén a megbetegedés kiváltója. A számos egészségkárosodást okozó dohányzás a fő okok közé sorolandó, abbahagyásával nagymértékben lelassítható a fogágybetegség előrehaladása. De nemcsak fogainkat veszíthetjük el elhanyagolt esetekben, hanem a fogágybetegség súlyosabb formái egyúttal általános szervezeti betegségek veszélyét is hordozzák: 25%-kal gyakoribb a koszorúérés az agyi érbetegségek előfordulása az egészséges fogazatú egyénekhez képest. A mély ínytasakokból baktériumok kerülnek be a szervezetbe, a vérkeringés útján megbetegítve egyéb szerveket.

A megelőzés eszközei

A megelőzésben sikeres országok példái azt mutatják, hogy ennek járható útja a helyes táplálkozás, a jó szájápolás, a fluoridok használata és a rendszeres fogorvosi ellenőrzés, illetve gondozás.

A fogmosáshoz mindenkinek a puha fogkefe ajánlott, amelyet háromhavonta cserélni kell. A fogmosás szükséges ideje 4 perc (miközben egy felmérés során 17 másodperces átlagot mértek). A fogkrémek választéka igen gazdag, mégis „az a legjobb fogkrém, amelyet a páciens szeret és rendszeresen használ". Külön is ajánlható a fogak közének kiváló tisztító eszköze: a fogselyem. Szájzuhannyal kapcsolatban kérjük ki fogorvosunk tanácsát, mert használata káros is lehet, plakkeltávolításra pedig alkalmatlan. Az elektromos fogkefék praktikusak, de a hagyományos fogkefékkel azonosan jó hatás érhető el. Fogmosás után akár ne is öblögessünk, hagyva, hogy a fogkrém anyagai még további hatást fejthessenek ki.

A tisztességes fogmosás jelentős gyakorlatot, kézügyességet, időt és elkötelezettséget igénylő művelet. A szakemberek feladata a lehető legtöbb egyént megtanítani a helyes fogmosás tudományára. A megelőzést nagyban segíti a rendszeres szűrővizsgálat. A szájba tekintő fogorvos nemcsak a kezdődő szuvasodást látja meg, hanem az egyéb szájüregi betegségek jeleit is, amelyeket kezelésbe vehet, s a betegnek személyre szóló tanácsokat adhat.

Ha csak az orvos segíthet...

A rendszeres gondozásba vétellel a rászoruló betegek ún. „professzionális fogtisztításban” is részesülnek. Ennek fontos része a lepedék láthatóvá tétele (plakkfestés) és a műszeres fogkő és plakkeltávolítás, amire akár 1-2 havonta is szükség lehet, de általában félévenkénti ellenőrzés ajánlatos. Gyógyszertárakban kapható tablettákkal akár otthon is végezhető plakkfestés, ami meggyőzően segít a helyes fogmosás elsajátításában.

Nem engedhető meg, hogy a magyar lakosság egészségi állapotát – köztük fogászati egész­ségét – elrettentő példaként emlegessék. A fogbetegségek megelőzésére igenis van lehetőség, mindenkinek személyes felelőssége, hogy éljen is vele!


Szerző:

Dr. Piskóty Gábor
fogszakorvos

2006. 09. 06. (Aktualizálva - 2011. 12. 07.)
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés