2018. December 10. hétfő
1 . oldal
Kiváltó okok, az asztma fajtái -  Vizsgálatok -  Terápia -  Megelőzés  -  Gyógynövények
Az asztma, a légutak krónikus gyulladásos betegsége felnőttet és gyereket egyaránt érint, az érintettek száma pedig sajnos évről évre növekvő tendenciát mutat. A betegség lényegében egy túlérzékenységi reakció, amely összefüggésbe hozható a légszennyezettséggel és a dohányzással is.

Az asztma legfőbb, periodikusan megjelenő tünetei a rohamokban jelentkező nehézlégzés, és a kislégutak beszűkülése következtében előálló köhögés, a gyakran szabad füllel is hallható sípoló kilégzés, a mellkasi szorító érzés, valamint a légszomj. A tünetek ugyan típusosan rohamokban jelentkeznek, de csaknem folyamatosan is fennállhatnak. A panaszok általában éjszaka kezdődnek, vagy ha tartósan fennállnak, akkor éjszaka súlyosbodnak.

asztma, asztmás

Asztmás roham hátterében a hörgőrendszer túlérzékenysége áll, ami a légutak kiterjedt beszűkülésében nyilvánul meg. Az ismétlődő ingerekre a hörgők simaizomzata megvastagszik, a nyálkahártya megduzzad és vérbővé válik, a nyákmirigyek megduzzadnak, s mindezek következtében kialakul a gyulladás, a légutak pedig vaskos-tapadós nyákkal tömődnek el, így jön létre a légutak szűkülete.

Kiváltó okok, az asztma fajtái

A rohamokat sokszor bizonyos irritáló anyagok (például por, illatszer, hideg levegő, füst stb.), illetve pszichés megterhelés, fertőzések, fizikai erőfeszítés, légúti allergének, hirtelen időjárás-változás vagy például gyógyszerek (aszpirin) váltják ki, de spontán is jelentkezhetnek. Enyhe roham esetén a pulzusszám megemelkedik, gyakoriak a légvételek, megnyúlik a kilégzés, és enyhe sípolás észlelhető.

Súlyosabb roham esetén láthatjuk, hogy a beteg a légzési segédizmokat is használja (bordaközi, hát- és rekeszizom) a légzés könnyítéséhez, hangos sípolás hallható. Baljós tünet a kifáradás, a verejtékezés, a beteg bőrének kékesszürkés elszíneződése, a sípolás csökkenése, a fekvő testhelyzet elviselhetetlensége, a kapkodó légzés (szinte fuldoklás), halálfélelem. Legsúlyosabb szövődménye az akut légzési elégtelenség, mely segítség, terápia nélkül halálhoz is vezethet.

A külső tényezők által kiváltott asztmát extrinzik asztmának nevezik, az ilyen esetekben a betegnek egyéb, ismert allergiája, pl. ekcémája, szénanáthája is van, illetve a családi halmozódás tipikus. Az ilyen esetekben enyhe rohamokkal találkozhatunk, a kiváltó tényezők változtatása, elkerülése jó hatással van a betegre. A belső tényezőkkel kapcsolatos (intrinzik) forma prognózisa sokkal kedvezőtlenebb, itt nem jellemző a családi halmozódás, a rohamok pedig súlyosabbak.

Az asztmás betegek kb. 2%-a olyan anyagra válik érzékennyé, amellyel mindennapi munkája során rendszeresen találkozott. Az ún. foglalkozási asztma sokszor csak hónapokkal, évekkel a károsító anyaggal való első találkozás után alakul ki, egyetlen tünete az éjszakai köhögés. A károsító anyagok közé a gabonapor, a dohány, a pollen, enzimek, gumiarábikumok, szintetikus festékek, a fűrészpor, a gyanta (forrasztási adalékanyag), szervetlen kémiai anyagok (nikkel, platina és króm sói), a formaldehid és különböző gyógyszervegyületek tartoznak, beleértve a penicillint, a szulfonamidokat. (A felsorolás a teljesség igénye nélkül készült, csakis az ismertebb anyagokat jelzi!)

Egyes gyógyszerek – leggyakrabban az aszpirin, a nem szteroid gyulladásgátlók és bizonyos antibiotikumok – is provokálhatják a tüneteket. Az intrinzik asztma, az aszpirinérzékenység és az orrpolip együttes előfordulását asztmás triásznak nevezi a szakirodalom.

Vizsgálatok

Az asztmagyanús esetekben speciális vizsgálatokat végeznek, hogy felmérjék a betegség súlyosságát és előkészítsék a legmegfelelőbb kezelést.

A légzésfunkció ellenőrzése során először belégzési vitálkapacitás-mérés történik, ahol a hangsúly a be- és kilégzés mélységén van. A vizsgálat során a beteg egy ún. csutorát vesz a szájába, amire jól rázárja az ajkát. Az orrot közben csipesz zárja le. 3-4 nyugodt be- és kilégzés után levegőkifújás következik, majd annyi levegőt szív be a beteg, amennyit csak bír. A következő lépés a forszírozott vitálkapacitás mérése. A csipesz itt is az orron van, a beteg akkora levegőt vesz, amekkorát csak tud, majd a csutorába megpróbálja maximálisan kifújni a levegőt, illetve úja visszaszívni. Az adatok rögzítése és elemzése mindkét esetben számítógépes spirométerrel történik. Ha az alap-légzésfunkció normál értéket mutat, a vizsgálatot terhelés (pár perc futás) után is elvégzik.

Az asztma esetleges allergiás hátterének feltárása alapvető jelentőségű, ez a Prick-teszttel történik. Az allergiapróbának is nevezett eljárás során a krémektől és illatszertől mentes alkarra, egymástól 2-3 cm-re allergén oldatokat csepegtetnek, majd a bőr felszínét egy speciális tűvel (Prick-lándzsával) megkarcolják. Ezzel a módszerrel olyan kevés allergén anyag kerül a bőrbe, amely lényegében semmilyen veszélyt nem jelent. Körülbelül negyedórás várakozás után duzzanat vagy bőrpír jelzi, hogy milyen anyagra vagy anyagokra érzékeny a páciens.

Terápia

Az elmúlt évtizedekben igen sokat fejlődött az asztmás betegek terápiája. Már nemcsak a hirtelen fellépő nehézlégzést tudjuk jól kezelni, hanem jelentkezését meg is előzhetjük. A betegnek tudnia kell, hogy melyik gyógyszere mire való. Így például a megelőző szereket rendszeresen kell szedni (beszippantani), de roham esetén semmit sem érnek. Azoknál a betegeknél, akiknél a rohamok ritkán jelentkeznek, a szükség esetén alkalmazott belélegzős hörgőtágító szerek elegendőek. A súlyosabb vagy gyakrabban jelentkező asztma esetén tartós hörgőtágítók javasoltak.

Az asztma elleni gyógyszerek jelentős részét be kell lélegezni, így kisebb mennyiségű hatóanyag nagyobb eredményt hoz, s kevesebb a mellékhatása is. Az akut, súlyos asztmás roham ellátása sürgős és mindenféleképpen kórházi fekvő kezelést igényel. Szükséges a nyugtalan, elkékült, levegő után kapkodó beteg megnyugtatása, oxigénterápia és a fenti szerek kombinált intravénás és inhalációs adása.

Megelőzés

Az asztma megelőzhető, ha a környezeti, munkahelyi vagy egyéb asztmás rohamot kiváltó faktort sikerül megtalálni és kiküszöbölni. A megelőzésben alapvető a mellkasi fertőzések korai kezelése, az orr és az orrmelléküreg, a garat betegségeinek felismerése és megfelelő kezelése, a dohányzás elhagyása, de fontos az orvos megértő viselkedése is. Az asztma fellángolásának prevenciójában kiemelten fontos az alkalmazott gyógyszerekkel kapcsolatban a beteg együttműködése.

Gyógynövények

A fitoterápia is ajánl lehetőségeket az asztma kezelésére, illetve enyhítésére. Íme néhány a természetgyógyászok által ajánlott gyógynövények közül (amelyeket természetesen senki se kezdjen el kedvére fogyasztani, az adagolásról kérjük ki szakember véleményét!)

Hörgőtágítók: pemetefű, a szúrós gyöngyajak, a kakukkfű, a cickafarkfűvirág

A hörgőváladék felszakadozását elősegítő növények a szaponinokat tartalmazó gyógynövények: az ökörfarkkóró- virág, a százszorszép virága, a kankalin gyökere és virága, a szappanfű gyökere és az édesgyökér. Az aromás gyógynövények: a cickafarkfű virága, a kakukkfű, a szurokfű, az édeskömény, a majoránna, a bazsalikom és a borsmenta.


Szerző: Nagy Tímea

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés