2018. December 15. szombat

A jóga és a szex

szex, jóga, tantra
1 . oldal
A négy alapgondolat -  A légzés szabályozása -  Az "összpontosítás" vagy "meditáció" -  A ki nem elégített vágyak és a szenvedés -  A parttalan vágyak szellemi ösvényre irányítása -  Tantrikus gyakorlatok -  Belső jóga gyakorlatok és a tudat ellenőrzése -  Csakrák és az életadó energia -  Az orgazmus és a valóság teljes megtapasztalása -  A Kundalini felemelése -  Amikor a szex már csak négy betű...
Nem titkolt célunk, hogy a kérdésről kizárólag misztikus elhajlástól mentesen írjunk. Napjainkban ugyanis reneszánszát éli a keleti vallásokkal, tantrával, jógával, jógatechnikákkal való foglalatosság. Sorra jelennek meg a keleti technikák titkos tanításairól szóló írások, könyvek, sokszor hamis elképzeléseket terjesztve. Legtöbben talán úgy gondolják, hogy a tantrikus jóga szertartásain orgiasztikus jelenetek játszódnak le, s a jelenlevők egyetlen célja az ellenkező nemű partnerrel való közösülés. Természetesen a beavatottakat egészen más cél vezérli.

Hogy eljussunk a címben említett témáig, előtte feltétlenül meg kell világítanunk azt a kulturális hátteret, amelybe a jóga szervesen benne foglaltatik. Meg kell tennünk ezt azért is, hogy ne essünk a tévedés csapdájába, és ne vonjunk le rossz következtetéseket.

Jóga és szex

A négy alapgondolat

A jógának is, mint minden más indiai filozófiának és meditációs technikának célja a megszabadulás. Megváltás ebből a végtelennek tűnő örök körforgásból, amire az élőlények lettek kárhoztatva. Az indiai gondolkodás négy alapgondolat köré szerveződött, s ezek megértésére törekedtek:
• a karma törvénye, amely újraszületések végtelen sorára ítéli az embert
• a májá, vagyis a káprázat, aminek a csodálatába folyamatosan beleesik az ember, és így soha nem látja a valóságot, s ezt a vakságot a nemtudás táplálja
• a nirvána, vagyis ellobbanás, az az abszolút valóság, ami a káprázat kioltódása után tűnik fel az immár látó embernek
• a jóga, vagyis az az eszközrendszer, aminek a segítségével bárki elérheti a megszabadulást, megvalósíthatja a nirvánát.

A jóga kifejezés jelentése "befogni", "igába hajtani", "leigázni". Általános értelemben meditációs rendszert, bonyolult testtartások rendszerét jelenti. Filozófiai rendszerét Patandzsali dolgozta ki Jógaszútra című híres értekezésében.

A tényleges jógatechnika, csupán a széles körben ismert ászanák, testtartások gyakorlásával veszi kezdetét. (Patandzsali a Jógaszútrában az egész rendszert nyolc jól elkülöníthető állomásra osztotta fel, amelynek harmadik pontja az ászana.) Az ászanák esetében a legfontosabb cél, hogy az adott testtartást erőfeszítés nélkül kell megtartani, mert csak abban az esetben könnyíti meg az összpontosítást. Az ászanák pontos leírása a legtöbb tantrikus és hatha jóga műben megtalálható.

A légzés szabályozása

A fent említett nyolcas felosztás következő eleme a légzés szabályozása. A különféle meditációs technikáknál a légzésnek kitüntetett szerepe van. A jóga esetében a légzés és a tudat állapotai között kapcsolatot feltételeztek. Kétségkívül ősi megfigyeléseken, és gyakorlásokon alapul, hogy a légzés ritmusát szabályossá tevő jógi egyfajta éberebb tudatállapotba jut. A megfelelő ritmus a belégzés, a kilégzés és a levegő benntartása összehangolásával érhető el. A jógi az ászana szilárd megtartásával, légzésének tökéletes ritmusával, sőt a légzést hosszabb időre való felfüggesztésével, valamint figyelmének egy pontra történő összpontosításával egy olyan tudati szintet érhet el, amit az emberi lét egy pillanatra való meghaladásaként írhatunk le. (A légzés ritmusának tökéletes elsajátítása nagy szerepet játszik majd a szexuális rítusok leírásánál.)

Az "összpontosítás" vagy "meditáció"

A jóga rendszerének állomásait végigkövetve a legutolsó (nyolcadik) pont a szamádhi, amit "összpontosításként", "meditációként" fordíthatunk magyarra. Ez azt jelenti, hogy a jógi egy olyan állapotot ér el, amikor egy tárgyat szemlélve annak formáján túl a lényegét látja. A szamádhi állapotát elért jógik természetesen csodás vagy varázslatos képességekre is szert tesznek, ezek az úgynevezett sziddhik. Nyolc különböző képességet sorolnak fel, például ellenállhatatlan akarat, uralom az elemeken, de természetesen nem szabad összekeverni, a jóga célja nem ez. Az igazi beavatottak ezekkel a képességekkel nem kérkednek, ezek nem cirkuszi bemutatókra valók. A szamádhi állapotát megvalósítva a jógi eléri a megszabadulást, túllép az ellentéteken, a világot a maga valóságában látja.

A jóga az egész indiai filozófiai rendszeren végig húzódik, valamennyi hagyományhoz, vallási irányzathoz kapcsolódik valamilyen módon. A jóga diadala pontosan végig követhető Indiában, de mi ezen belül "csupán" a buddhizmus és a jóga, illetve a tantra és a jóga kapcsolatával foglalkozunk.

Buddha tanulóéveit megfigyelve, láthatjuk, hogy miután elhagyta palotáját, az aszkézist gyakorolta, megismerkedett a jógagyakorlatokkal, és ezeket a meditációs technikákat később beillesztette a buddhizmus meditációs gyakorlatai közé.

Szemléljük az előző részben említett négy alapgondolatot a buddhizmuson keresztül, hogyan jut el egy filozófiai irányzat a világ elutasításától a szexuális szertartásokig, amihez a jóga gyakorlatrendszerét használja fel.

A ki nem elégített vágyak és a szenvedés

A buddhizmus központi tanítása, hogy a lét szenvedés, és minden mulandó. A Buddha négy pontban gyűjtötte össze tanításainak esszenciáját, és ebből a négy mondatból kibontható az egész tanítás, a szerzetesek által írt, és rendszerezett művek összessége. A negyedik pont a szenvedés megszüntetéséhez vezető ösvény, vagyis az a gyakorlatrendszer, amellyel elérhető a nirvána állapota. Az évszázadok során rengeteg módszer alakult ki, de a jóga, mint az egyik eszköz is szorosan beépült a buddhizmus filozófiarendszerében.

A Jógácsára irányzat a buddhizmus negyedik filozófiai iskolája, melynek Aszanga volt a megalapítója. A Jógácsára, azaz a "jóga gyakorlása" elnevezésből kitűnik, hogy az iskola a jóga vagy különböző meditációs gyakorlatok művelésével hozható kapcsolatba, tehát a meditációs tapasztalatokat helyezték középpontba, szemben más, szikárabb és elméleti jellegű irányzatokkal. Másrészt a Jógácsára iskola megerősítette, hogy szükség van a meditációs tapasztalatokra, illetve a valóságon túli lényeg megtapasztalása könnyebb a jógatechnikák alkalmazásával. A buddhizmus kései szakaszában megjelenő jógatechnikák a tantrizmus bonyolult gyakorlatrendszerének előhírnökei voltak.

A buddhizmus egyik legfontosabb alaptanítása, melyet minden irányzat elfogad, hogy az élőlényeket a ki nem elégített vágyaik és a hibás gondolatok vezérlik. Az időbe vetettség nyomasztó eszméjével viaskodó ember a kielégített vágyak elmúltával, a következőket kezdi üldözni, mivel csak pillanatnyi megnyugvást okoznak.

A parttalan vágyak szellemi ösvényre irányítása

A parttalan vágyak szellemi ösvényre irányítása a tantrikus szövegek azt állítják, hogy a hatalmas erővel rendelkező vágyakat nem megszüntetni kell, hanem megfelelő eszközök segítségével a szellemi átalakítás ösvényén kell felhasználni, a parttalan vágyakat a meditációs gyakorlatok segítségével mederben tartva és a megvilágosodást megcélozva kell alkalmazni. A tantra minden érzést, gondolatot, cselekvést az ösvényre irányít.

A tantra célját tekintve tehát nem különbözik más buddhista iskoláktól. A tantrikus gyakorlók törekvése a tudat átalakítására irányul, s csak az alkalmazott módszereket illetően tér el más irányzatoktól. Idővel a tantra és a jóga között rendkívül szoros kapcsolat alakult ki. A tantrikus gyakorlatokban a test jelentős szerepet kapott, ugyanis a test már nem csak a szenvedés tapasztalatát közvetíti, hanem azon eszköz, amellyel a megszabadulás elérhető. Ezt az eszközt pedig nem lehet eltékozolni, és a legmegfelelőbb állapotban kell megőrizni, hogy a meditációs gyakorlatok végrehajthatóvá váljanak. A testet le kell "igázni", vagyis minden folyamatát tudatos ellenőrzés alá kell vonni, ez a Hatha jóga egyik alaptétele.


A cikk folytatódik - 1/2. oldal
1.  |  2.  |  következő ›utolsó »
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés